Zétényi Zsolt ügyvédet, jogtörténet-kutatót arról kérdeztük, hogy milyen társadalmi változásokat hozhat a koronavírus-járvány, milyen hatása lehet a vezető rétegre és a nagy tömegekre a válság. A konzervatív vagy a liberális világnézet erősödhet meg?
Hogyan látja a koronavírus-járványt Magyarországon?
A járvány lecsengéséhez szerintem több mint egy esztendő szükséges. Összehasonlító adatok szerint jól állunk az oltóanyag tekintetében, ez azonban vajmi kevés. Felháborítónak és megdöbbentőnek tartom az újranyitási beszédmódot és azt az ostoba reklámot, ami a nemzeti konzultáció fő kérdésévé teszi az újranyitást akkor, amikor a halálozási ráta tekintetében az egész világon hét ország van Magyarország előtt. De abból kettő mini városállam (Gibraltár, San Marino), szóval valójában az országok tekintetében nem is a 8., hanem 6. Magyarország. Az elmúlt egy évet tekintve tehát a 6. legrosszabb a helyzet nálunk. Várom a felelős tudományos választ: Mi az oka ennek a tragikus aránynak? Bíztató, hogy az átoltottság tekintetében jó a helyezésünk. Várom a tudomány válaszát arra, hogy a szuverenista, jól védekező Magyarország állapota miért ilyen feltűnően rossz a legfontosabb adat, a halálozások tragikus számát illetően.
Hogyan látja egyes ellenzéki pártok hozzáállását az oltásokhoz?
E sötét helyzetben nem lehet elég súlyos szavakat találni arra a kormányellenes propagandára, amely kételyek ébresztésével akarja hátráltatni a keleti vakcinák igénybevételét, s ezzel növeli az áldozatok számát. Aki nem tud segíteni – belföldön vagy a nagyvilágban terjeszti rémhíreit – annak nincsen joga kételyek terjesztésével rontani embertársai esélyeit. Nagy a felelőssége a tudós, orvosi képesítésű személyeknek, akik tekintélyüket romboló nézetek terjesztésére használják, lebeszélik a betegeket az oltásról. Ez megközelíti az emberiesség elleni bűntett fogalmát….
Hogyan látja a tavaly az Egyesült Államokban történteket?
Amerikában, ahol tömegek pusztultak el, mégis van olyan közeg, az Antifa mozgalom többek között, amely egyáltalán nem törődött a járvánnyal, hanem a maga nem biztos, hogy nemes céljait szolgálva képes erőszakos mozgalmakat fenntartani. Egy olyan országban, ahol dúl a koronavírus, ez arra volt bizonyíték, hogy jelentős tömegekre semmilyen hatása nincsen egy ilyen járványnak sem. Ha feltételezzük, hogy mégis, akkor meg kell különböztetnünk a nagy tömeget és a felelős közeget.
De térjünk vissza a hazai helyzetre!
A magyar táj, kultúra és történelem talán bölcsebb, életerősebb vezetőket nevelt, ám nem biztos. A társadalomért felelősséget érző réteg szélesebb kör, mint az értelmiség. Ide tartoznak az istenhívő emberek és a tág értelemben vett művelt emberek. A közért felelősséget érzők és munkálkodók. Ezek lehetnek önkormányzati képviselők, társadalmi szervezetek tagjai és így tovább. Ha ezt a felelős közeget nézzük, akkor ennek a tagjai közelebb kerülhetnek egymáshoz a közös felelősség által és bölcsebbek lehetnek. Mindenképpen érezniük kell, hogy az élet véges, végesebb, mint gondolnánk. És éppen ezért a véges életidőben nagyon meg kell válogatnunk, hogy mit cselekszünk és mit nem.
A közjóra irányuló, értelmes, hasznos cselekedeteknek és munkálkodásnak van helye és az erre irányuló gondolkodásnak. A tudatban létrejöhet egy ilyen változás a felelős közegben. A felelőtlen, ha úgy tetszik, gonosz erők által megszállott tömegre pedig egyáltalán nem lesz hatással. A műveletlen tömeg, ha életben marad, akkor fölös bizakodással lesz majd: na ugye, ez se okozott nekünk bajt. Tehát a bölcsek bölcsebbek lesznek, a tudatlanok pedig ostobábbak és kártékonyabbak esetleg.
Az életmódban a tudatos emberekben nyilván megnöveli az egészséges életmód értékét, a tisztálkodás, a vitaminfogyasztás, a testgyakorlás jelentőségét az élet értelmes, védekezésre alkalmas módon való megélését, az imádság erejét, istenhitünk megerősítését. A magyar társadalomban egy ilyen járvány a tudatos elemek bölcsességének és hatásosságának növekedését jelentheti.
Jómagam mindig úgy véltem, hogy egy ország sorsát néhány ezer ember, esetleg tízezer ember határozza meg. Ezek az emberek meggyőződésem szerint bölcsebbek és értékes döntésre alkalmasabbak lesznek.
Kifejtené bővebben, milyen változásokat hozhat a járvány a magyar társadalomban?
Ha hosszabb ideig elhúzódik a járvány, akkor a gonoszság erősödik, de a bölcsesség is. Tudatosabban, fokozott óvatossággal fogunk élni. Ebben az esetben az elhúzódás sem jelent rosszat, persze siralmasan súlyos áldozatok árán…Jó lenne gyorsan, hatékonyan, kellő erővel gátat vetni a pusztulásnak. Ebben mérhetetlen a kormányok felelőssége, megmutatkozik a legitim, a tényleg népéért munkálkodó hatalom hitelessége…. A spanyolnátha milyen változásokat hozott a társadalomban? Aki ilyen bölcs kérdéseket tesz fel, az próbáljon erre válaszolni. Nagy tömegeket pusztított el a spanyolnátha 1918-19-ben. Nem ismerem, hogy mit mondanak ennek társadalmi hatásairól.
Hogyan éli mindennapjait a járvány időszakában?
Többet olvastam és imádkoztam. Okosabban, életvédőbben próbáltam élni, tájékozódtam a vírus mibenlétéről, a célszerűen szedhető vitaminokról, amelyek közül kiemelkedik a multivitamin mellett a C, A, B, és különösen a D vitamin, továbbá propolisz, aloe vera. Egyébként vitaminokkal élek évtizedek óta, de ezeket most tudatosabban használtam. Minden nap sétáltam a járvány időszakában a Városligetben. De nehezen élem meg, hogy alig találkozhatok a barátaimmal.
Milyen könyveken, tanulmányokon dolgozik jelenleg?
Két nagy tanulmányon. Az egyik a szentkoronás könyv, ami több évtizedes munkám summázata és a Szent Koronával kapcsolatos legkülönbözőbb elemi szintű, jelentőségű ismereteket, összefüggéseket kívánom bemutatni lehetőleg olvasmányosan. A történetétől az alkotmányosságon át a mindennapi hatásokig. Ez egy jól kezelhető, szinte enciklopédikus jellegű könyv lesz. És dolgozom még Bajcsy-Zsilinszky Endre, – a magyar népi gondolat és nemzeti radikalizmus nagy alakja – 1918-1924. közötti, korai írásainak kiadásán is.
Melyik világnézet erősödését hozhatja ez a világválság?
A koronavírus-válság erősíti a konzervatív értékrendet. A konzervatív értékrend a meglévő élet megbecsülése, védelme, az élet jelentőségének tudatát jelenti. A konzervatív a megélt életet, nem a várható változásokat kutatja, hanem hogy a jelenben hogyan tudunk istenesebben, értékesebben és értelmesebben létezni. Az individualizmus az értelmes ember értékrendjében háttérbe kell szoruljon, mert rá kell jöjjön, hogy közösségi védelem alapján számíthat biztonságra és élhető életre. Ezt meg kell élje, és ezt meg is éli. Ugyancsak a konzervatív értékrend erősödését jelenti az élővilág, a természet megbecsülése. Nem legyőzzük a természetet! Nem az ember a világ ura, hanem bebizonyosodik, hogy az ember, csak mint a teremtett természet része, annak elfogadója és tisztelője számíthat az életre. A koronavírus a természet csapása az emberen, így az ember a természet által tud Isten segítségével győzedelmeskedni. A természeten belül tudjuk kialakítani a szérumokat, gyógyszereket. A történet a teremtett világba vetett tiszteletet meg fogja erősíteni. A liberális törekvés és cél, mely szerint minden legyőzhető, a világ felett uralkodhatunk, az ember mindenható, a cél az individuum boldogulása, remélhetőleg háttérbe fog szorulni a műveltebb közvéleményben. A koronavírus, melynek az egyed jelentéktelen, megsemmisítésre, felélésre alkalmas préda, végeredményben vereségre van ítélve. Ami életképes, az a magát jól védelmező szeretetelvű közösség. Az élet megbecsülése is erősödhet. A hagyományos értékrendű politika megbecsülése is javulhat. A hatékony kormányzati politika is felértékelődik egy hatékony védelem után. Aki bölcs, az bölcsebb lesz, aki ostoba és gonosz, az talán jobb vagy még inkább ostoba és gonosz lesz. Úgy vélem, hogy az előbbi értékrend kerül ki győztesen az egész bonyolult históriából. A szeretetnek – a nemes értelemben vett szolidaritásnak – nagyok, biztosak az esélyei a koronavírus legyőzésére, a gyűlölettel, közösség- és nemzetellenességgel szemben. A Gondviselés kezében vagyunk…
Zétényi Zsolt ügyvéd, jogtörténet-kutató 1941-ben Veszprémben született. A rendszerváltás időszakában a Bajcsy-Zsilinszky Társaság főtitkára, ebbéli minőségében vesz részt a rendszerváltozást közjogilag megalapozó nemzeti kerekasztal tárgyalásokon. 1990-94 között MDF-es országgyűlési képviselő. Nevéhez fűződik a kommunista időszakban elkövetett, a diktatúra által nem üldözött emberölések megbüntetését lehetővé tevő – a kelet-közép európai térségben első – u.n. igazságtételi törvény. 1994 óta ügyvédként dolgozik, alapítója a Nemzeti Jogvédő Alapítványnak, melynek most is kuratóriumi elnöke. A Szent Korona eszme jelenkori időszerűségéről, nemzetstratégiáról írt könyveket. Rendszerváltoztató jelentőségű bűnügyekben volt védő, a sértetteket képviselte a tiszakécskei és a mosonmagyaróvári sortűzperben. Egész életében a kommunista önkény bűneivel való igazságos elszámoltatásért küzdött. Özvegy, két felnőtt gyermeke van.
Kelemen Miklós
Erdélyi Napló, 2021. március 18.
https://erdelyinaplo.ro/interju/nagyok-az-eselyeink-a-jarvany-legyozesere-n-zetenyi-zsolt-budapesti-ugyved-jogtortenet-kutato-a-pandemia-varhato-tarsadalmi-hat