Lovas István Társaság

Tisztelt Püspök Úr!

Száz évvel ezelőtt, június 4-én a trianoni békediktátum aláírásának pillanatában, fél 5-kor az ország összes harangja megkondult, hogy elsirassa Nagy-Magyarországot.

Eltelt száz esztendő, de a trianoni sebek máig sem gyógyultak be. Ma is érvényben vannak a Benes-dekrétumok, melyek kollektív bűnösként bélyegzik meg a felvidéki magyarságot. A kitelepítésekért, a reszlovakizációért, és vagyonelkobzásokért a szlovák állam máig nem állt helyt, a magyar feliratok éppúgy hiányoznak, mint a többi nyelvi jogunk.

A kárpátaljai magyarság teljes iskolarendszerét felszámolás fenyegeti, a nyelvtörvény pedig másodrangúvá teszi az őshonos magyarság nyelvét.

A csángóknak alig van esélye magyar misét hallgatniuk, az erdélyi magyarságot is jogfosztások sora éri, elég csak a marosvásárhelyi katolikus líceum kálváriájára, az egyházi tulajdonú közgyűjtemények vissza nem szolgáltatására (pl. a Batthyáneum) vagy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására gondolni. A magyar feliratokat, zászlót, tiltják, néhol üldözik.

Szerbiában még az is gondot jelent, hogy kárpótlást adjanak a több tízezer magyar rokonainak, akiket ’44-45-ben Tito partizánjai legyilkoltak. A legutóbbi délszláv háború (1991-1999) során a krajinai és a koszovói szerb menekülteket nagy arányban a magyar többségű városokba, falvakba telepítették.

Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia mindent megtesz, hogy eltüntesse a magyar nemzetiséget a területéről. Ennek vannak enyhébb periódusai és gyorsabb időszakai, de a szándék és a tendencia száz éve egyértelmű.

Mindezekért tisztelettel kérem, hogy egyházmegyéjében rendelje el minden templomban június 4-én, csütörtökön 16:30-kor, hogy harangozzanak a trianoni békediktátumra emlékezve. Ennek szimbolikus ereje lenne, sokan felfigyelnének rá és erőt adna az elszakított országrészek magyarságának. Kérem, hogy mérlegelje ezt a kérést és értesítsen szíves döntéséről. Köszönöm szépen!

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Budapest, 2020. május 17.

                                                                                    Kelemen Miklós

                                                                           a Trianon Társaság alapító tagja
a Lovas István Társaság elnökségi tagja

(Címmel és telefonszámmal ellátva minden magyar egyházi vezető megkapta, természetesen a megfelelő köszönési formákkal zárva a levelet. Már sok pozitív válasz érkezett, június 4-én fél 5-kor zúgni fognak a harangjaink.)

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke május 19-én küldött körlevelet az esperesi és lelkészi hivataloknak, valamint a református gyülekezeteknek, amelyben emlékeztetett az egyházkerület Generális Konventjének 2012-ben hozott döntésére, amelynek értelmében június 4-ét a felveszi a magyar reformátusok számára javasolt jeles napok sorába. A püspök arra kérte a gyülekezeteket, hogy június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve szólaltassák meg harangjaikat a református templomok.

Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke pünkösdi körlevelében megemlítette: többen indítványozták, hogy június 4-én délután szóljanak a Kárpát-medence templomaiban a harangok. „Aki megszólaltatja a harangokat, tegye ezt az imádság és az építő sorsvállalás lelkületével, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük jövőnket, szilárdan gyökerezve a hitben” – fogalmazott az érsek.

Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke június 1-jén keltezett centenáriumi üzenetében a népet és az egyházmegye történelmét megpróbáló eseményekre való emlékezésre buzdított, valamint arra, hogy délutáni harangszóval és imádsággal fohászkodjanak Szent László király oltalmát kérve. „Nyerj e kis nemzetnek egy szívet, egy lelket, egy aklot, egy hitet és egy szeretetet, hogy visszaléphessen ősei nyomára, egyezve nézhessen hite világára. Ámen” – idézte egy XIX. századi könyörgés szövegét a püspök.

Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház erdélyi püspöke május 29-i körlevelében arra kérte a gyülekezeteket, hogy tartsanak emlékező istentiszteleteket, amelyeket szakítsanak meg az egykori aláírás órájában egy száz másodperces harangozással.

Június 2-án tíz belvárosi templomnak küldtem el a levelemet, 3-án fel is hívtam őket. A tízből kettő felújítás miatt nem harangozhat (Bakáts tér, Egyetemi templom). A Lehel téren még gondolkoznak a levelemen, harangozni fognak viszont a Bazilikában, a Ferenciek terén, a Belvárosi templomban, a Rózsák terén, a Domonkos templomban, a Józsefvárosi plébániatemplomban (Horváth Mihály tér) és a Szervita téren is. Azt gondolom tehát, hogy június 4-én fél 5-kor nagy harangzúgás lesz. Az egész Kárpát-medencében.