Még emlékeznek rá: George W. Bush amerikai elnök azt ígérte, célpontja nem csak azok az országok lesznek, amelyek közvetlenül támogatják a terroristákat, hanem azok is, amelyek közvetett segítséget nyújtanak nekik. Például úgy, hogy a terroristáknak pénztámogatást vagy búvóhelyet biztosítanak, vagy pedig úgy, hogy lehetővé teszik fedőszerveik működését. Október 7-én megkezdődött Afganisztán bombázása. Vajon, ha Bush valóban tartaná magát meghirdetett elveihez, nem bombázna más államokat és városokat?
Például az Egyesült Államokat. Ugyanis ha Washington nem akar kettős mércét alkalmazni – mely sokak szerint amúgy is a terroristák tömeggyilkos dühének kiváltója – meg kellene bombáznia saját városait.
Az Egyesült Államokban élő ír közösség évek óta nagylelkűen támogatja az ír republikánus szervezeteket. Mint az ír Északi Segélyt (Irish Northern Aid – Noraid), a Sinn Fein Barátait és az ír Republikánus Foglyok Jóléti Szervezetét.
A brit kormánynak bizonyítékai vannak – legalább olyan erősek, mint amilyenek Washingtonnak állnak rendelkezésére az Amerika ellen elkövetett terrortámadásokkal vádolt Oszama bin Laden bűnösségére, hogy az így küldött pénz egy része az ír Republikánus Hadsereg, az IRA terrorista tevékenységeit vagy pedig olyan csoportokét támogatta, mint a Valódi IRA.
Az amerikai ír közösség nagy részének a szemében azonban az IRA szabadságharcot visel. Bin Laden szerint ő és terroristái is szabadságharcosok. Az előbbi a brit kormányt akarta felrobbantani ügye érdekében, az utóbbi a kapitalizmus jelképének számító ikertornyot pusztította el. Az előbbi iskolás gyerekek közé dob bombát, az utóbbi léket ver egy hadihajó oldalába.
A brit kormány becslése szerint az IRA éves költségvetése megközelíti a 10 millió fontot. Ebből mintegy 1 millió font külföldről érkezik. Csaknem teljes egészében az Egyesült Államokból. Az írek azért küzdenek, hogy az angolokat elűzzék a smaragd szigetről. Küzdelmük 1171 óta tart, amikor II. Henrik először szállta meg a csodás szigetet. Oszama bin Laden emberei az izraelieket akarják kiűzni a megszállt palesztin területekről és az amerikai katonákat Oszama szülőhazájából, a szaudi királyságból.
Az IRA Észak-írországban a húszas évek elejétől kezdve harcol. Ugyanis ekkor hasították ki a tartományt az újonnan önállóvá vált déltől.
1969 óta a republikánus félkatonai formációk mintegy 2000 embert öltek meg. A lojalisták ennek a felét. Ez összesen 3000 ember. Legtöbbjük egyszerű polgár. Több mint a fele a Világkereskedelmi Központ lerombolásakor odaveszett áldozatoknak. Vajon ez nem jelenti azt, hogy Bushnak Amerika városait is bombáznia kellene?
De nézzük, mi a helyzet az Egyesült Államok közel-keleti stratégiai partnerével, Szaud-Arábiával, amelynek döntő szava van abban, hogy az OPEC mennyi kőolajat hoz a felszínre és így azt is megszabja, hogy mennyibe kerüljön a benzin Texasban és Hódmezővásárhelyen.
A szeptember 11-i terrortámadást követően Oszama bin Laden családjának 14 tagját vitték ki szép csendben az Egyesült Államokból. Hogy hová? Hazájukba és otthonukba. Szaud-Arábiába. Rijádban ugyanis a monarchák kissé aggódtak, hogy a szaudi polgároknak némi baja esne a bosszúálló amerikaiak kezében. Hiszen az öngyilkos repülőgép-eltérítők közül tizennégyen szaudi polgárok voltak. Ahogyan bin Laden vagyona is szaudi.
Az amerikai-szaudi viszonyt ismerők azt suttogják, a 14 ember gyors távozása egyetlen ember befolyásának köszönhető. Úgy hívják, hogy Bandar bin Szultán. Szaud-Arábia washingtoni nagykövete. Akinek akkora hatalma van az amerikai kormány fölött, mint amekkora hatalmat a tele whiskysüveg gyakorol Horn Gyula, volt magyar miniszterelnök akarata felett.
Október 6-ikán nyugatiak ellen robbantottak Szaud-Arábiában. Vajon az FBI-t engedik majd nyomozni a tettesek után? Hat évvel ezelőtt Rijádban négy amerikai katonát öltek meg. Mielőtt az FBI kihallgathatta volna azokat, akiket a merénylettel gyanúsítottak és elfogtak, hogy megkérdezzék őket, kapcsolatban álltak-e Oszama bin Ladennel, a szaudiak gyorsan lefejezték őket. A fej nélküli ember ugyanis köztudottan keveset beszél.
De ezt történt akkor is, amikor az amerikai légierő 19 tagját gyilkolták meg Dahranban, a Kobár-tornyok felrobbantásával.
Oszama bin Ladennek nemcsak a vagyona származik Szaud-Arábiából. Ma is számos fedőszervezete gyűjt neki pénzt. Nem beszélve arról, hogy az iszlámnak a szaudi királyságban „használatos” vahabita formája az iszlám talán legkeményebb formája, a talibanizmus után. És a vahabita szélsőség (hogy a liberálisok kedvenc szavát használjuk) terjeszkedik.
Az sem titok, hogy a szaudi elhárítás sokat tud a Hamaszról, de nem mond el semmit az információjából az amerikaiaknak. De arról is tud, hogy miként csordogál a pénz Szaud-Arábiából az Al-Kaedához. Azt sem árulja el az FBI-nak.
Nem kellene tehát New York mellett Rijádot is bombázni? Netán az eddig megvetett Musaraff tábornok Pakisztánját, hiszen az kasmíri terroristáknak ad menedéket? Vagy ha nem, akkor nem kellene viszont Afganisztánt is megkímélni, és csak Oszamára összpontosítani, ha valóban ő a bűnös?
Lovas István
(Megjelent a KAPU folyóirat 2001. 10. számában)