A budapesti külföldi tudósítók szervezete különlegesség a világban: „csak ártsunk és hazudjunk” mottóval dolgoznak
Budapesten működik a Hungarian International Press Association (HIPA – Magyarországi Nemzetközi Sajtó Társulat), amely egybefogja a nálunk működő külföldi tudósítókat. Tevékenységükkel naponta találkozhatunk az idegen nyelvű fősodratú médiumokban úgy, hogy szinte teljes pontossággal megjósolható, milyen egyencikkek jelennek meg hazánkról a következő héten. Ha jobbközép kormányt választott a nép, akkor nacionalizmus, antiszemitizmus, szélsőséges, diktatórikus és a megszokott egyéb minősítések. Az olyan aktualitásokkal fűszerezve, miszerint „börtön” egy olyan határ menti magyar „hotspot”, amelynek egyik ajtaja tárva-nyitva az oda bekéredzkedőknek, és az onnan más úton Németország felé menni nem hajlandóknak is.
E naponta ismétlődő kerepléstermékekre jellemző az ezen sajtó által néhány éve pár napra „világhírűvé” tett Klubrádió napi rendszerességgel jelentkező reggeli nemzetközi lapszemléje, amely e tudósítók és otthoni kollégáik sablonírásait biflázza fel. A régi weyerbélázás (emlékszünk?) mai formájából csak egyetlen példa: eme „elhallgattatott” rádió honlapján írott formában is elérhető legutóbbi, pénteki szemléje ezt a címet kapta: Nyugtalanító, hogy Magyarországon és Lengyelországban populista az állam. A vezető Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű német lap írása alapján készült ismertetés a címmel együtt nem kevesebbszer, mint kilencszer említi a „populista” kifejezést és válfajait („populizmus” stb.), ami olyan gyakoriság, hogy Goebbels egykori propagandaminiszter orcájára posztumusz pír lopakodik, miközben a cikkismertetést hallgató papagájokat a sárga irigység fogja el.
Azok a jobboldali olvasók, akik erre azt mondják: igen, ilyen lett az egész nyugati sajtó, amelynek a neki nem tetsző, illetve a választóik körében népszerű kormányok lepopulistázása mellett reggeltől estig kell ismételniük a Putyin elnökkel kapcsolatos, a legképtelenebb fantáziakorlátokat is szétrobbantó összeesküvési teóriákat csak azért, hogy kedvükre legyenek az amerikai hadiipari komplexum számára üzleti szempontból létfontosságú ellenségképgyártóknak, nos, ők egy picit talán árnyaltabban is fogalmazhatnak e cikk elolvasása után. Mégpedig arról, hogy valamilyen okból tízmillió fősnél is kisebb országunk mindebben kiemelt célpontja annak az egész gépezetnek, amelynek egyenirányultságára percenként bizonyítékot felszolgáló mivoltát e fősodratú médiumok vehemensen tagadják.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok külügyminisztériuma a napokban hirdette meg programját, hogy be fog avatkozni a magyar médiába, azaz Magyarország belügyeibe, mert nem találja kiegyensúlyozottnak – most éppen vidéki sajtónkat. Valóban független amerikai médiumok szerint azzal a közvetlen szándékkal is, hogy a következő helyhatósági választásokat az ellenzéknek hasznos módon befolyásolja.
Hogy Washington ugyanezt miért nem teszi például Szaúd-Arábiával Magyarország helyett, az talán lehet az egyik első kérdés. A második pedig az, hogy vajon mit szólna ugyanez a minisztérium, ha például Oroszország juttatna komolyabb támogatást az alternatív amerikai médiumoknak azután, hogy Washington november 13-án „külföldi ügynökként” való regisztrálásra kényszerítette a CNN-nek, valamint az ugyanazon üzeneteket és álhíreket garmadával közvetítő társainak kínos alternatívát kínáló, remekbeszabott RT (Russia Today) America tévé ott működő szervezetét.
Arról az Amerikáról van szó, amely az emberi és polgári jogok elleni hatalmas támadásnak tekinti azt, hogy a magyar kormány az átláthatóság kedvéért kötelezné az itteni civil szervezeteket (NGO-kat), méltóztassanak feltüntetni, ha adott összegen felül külföldről kapnak pénzt.
De vissza ehhez a HIPA nevű díszszervezethez, amely honlapján kitette, milyen vendégeket hívott meg! Lássuk őket fordított időrendben, azaz a legfrissebb, november 14-i rendezvénytől indulva: Dean Starkman, a CEU professzora, Palócz Éva a Kopint-Tárkitól, Vona Gábor, Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett, Pulai András, a Publicus igazgatója, Szelényi Zsuzsa, Boros Tamás, a Policy Solutions részéről és Jávor Benedek, továbbá Beer Miklós váci püspök, Gulyás Márton, valamint Jeszenszky Géza. Elég ugye?
Annyit még azért érdemes hozzátenni, hogy a HIPA-vacsora tiszteletbeli vendége Bitó László, a balliberális oldal szalonfenntartója volt, aki a Népszavában október 6-án Szél Bernadett fotójával illusztrált cikket ezzel a mondattal kezdte: „Mindig is fontosnak tartottam, hogy ne forduljunk a sajátjaink ellen.”
Nos, a Bitót vacsoráztató HIPA-tagoknak ezt még leírni sem kell. Zsurnalisztikai tevékenységük része. Ők a világért sem hívnának meg a „másik oldalról” bárkit, mert tudósításaik megírásához arra nincs szükségük. Tényekkel konfrontálódni, élesben? Jesszus Mária!
Tagjaik interjúkat szinte kizárólag a saját oldalukon lévő, őket simogató sajtónak adnak. Nem csak azért, mert félnek munkaadójuktól, de joggal tartanak attól, hogy a legegyszerűbb kérdésre sincs válaszuk. Mint például arra, hogy mi akadályoz meg egy vidéki családot az RTL Klub, a HírTV, az ATV híradóiból tájékozódni a közszolgálati adók mellett, vagy hogy a szintén túlsúlyban lévő, kormányellenes internetes forrásokból, illetve hogy a tíz országos, politikai hetilapból miért éppen a két kormánypártit olvassák.
Hogy ennek a díszes társaságnak kik a tagjai? Azt nem kötik a nyilvánosság orrára. Ellentétben például a találomra beütött Asociación de Corresponsales Extranjeros en Argentina nevű ottani HIPA-megfelelővel, ahol a szervezet vezetőségének embereitől e társaság tagjaiig mindenkit megneveznek, fotóik kifüggesztésével és elérhetőségükkel együtt. És amelynek programjából kiderül, milyen széles körben – elsősorban kormánytagoktól és kormányközeliektől – igyekeznek információt kapni eseményeiken.
Tehát azt, hogy kik a HIPA itteni tagjai, csak áttételesen tudjuk. Lili Bayer mindenesetre köztük van. Ő az, akinek egyik, a kormánynál joggal biztosítékkiütést okozott írása (A moszkvai spionok visszatérnek Magyarországra, NATO-őrjöngés mellett) a Politicóban olyan forrásokra hivatkozik, mint „egy magát megnevezni nem akaró” budapesti amerikai követségi alkalmazott, „egy magát megnevezni nem hajlandó kormánytisztviselő”, „egy NATO- tisztségviselő”, „egy magyar hírszerzési szakember” vagy „egyes nyugati tisztségviselők”. A cikk szinte üvöltve kéri, hogy a jobboldali sajtó hasonló forrásokra hivatkozva írja le azt, miként kötelezte el magát a legutóbbi Bilderberg-konferencián az ott mindig jelen lévő osztrák Der Standard napilap tulajdonosa amellett, hogy állandó szerzője, Paul Lendvai és vele együtt a régi szabadnépes csapat, Charles Gatitól Kornai Jánosig is, mindent megtesz a jövőben is, hogy Lili Bayerék HIPA-s hagymázait tényként terjessze. Beleértve azt, hogy valójában mi is az oka a kormány „sorosozásának” (lásd legutóbb a Le Monde november 24-i szerkesztőségi vezércikkét). Persze, hogy „az”.
Ami Lili Bayer budapesti „rettegését” illeti, nem csak az amerikai Politico brüsszeli kiadásában, hanem az amerikai zsidóság vezető orgánumában, a Forwardban is rendszeresen közhírré teszi, nyilván nem csak „közvetlen tapasztalataiból”, de olyan „tiszta forrásokból” is merítve, mint a HIPA által felsorolt meghívottak. Ezen tudósítóknak e kötelezővé tett feladatuk már második természetükké is vált, olykor primér természetükkel is ölelkezve. November 23-án Gabriele Krone-Schmalz újságíró, Németország egyik legkiválóbb Oroszország-szakértője az orosz Sputnik News hírügynökségnek (jaj!) adott egy hosszabb interjút annak kapcsán, hogy megjelent Jégkorszak – Miként démonizálják Oroszországot és az miért oly veszélyes című kötete.
Egyebek között elmondta, mennyire nincs szabadság Nyugaton, amikor politikusok magánbeszélgetéseken az Oroszországgal fenntartandó kapcsolatok témájában pontosan az ellenkezőjét mondják, mint nyilvánosan, mert félnek attól, hogy megfeszítik őket, ha saját véleményükkel hozakodnak elő. Amikor pedig a beszélgetés a Kelet-Európa szakértő újságíró kollégáira terelődik, Krone-Schmalz elmondta, sokan vannak, akik hozzá hasonlóan látják a helyzetet. De nem ezt írják le vagy mondják el a médiumokban, mert az hátrányt okoz nekik.
Szóval zsebesek?
http://magyarhirlap.hu/cikk/104169/A_mi_HIPAnk