„A skót nacionalisták katalán dilemmája” címmel ír az amerikai Politico brüsszeli hírportálja azon nehéz helyzetről, amelybe Skócia került azzal kapcsolatban, hogy Katalónia kikiáltotta függetlenségét. Számukra ez harc az eszük és szívük között. Ugyanis szívük szerint elismernék a katalán függetlenséget, de eszük arra inti őket, hogy vigyázzanak Madrid magukra haragításával, ugyanis akkor, ha Nagy-Britannia kiválik az Európai Unióból és ők el akarnak szakadni az Egyesült Királyságtól, mert független Skóciaként akarnának csatlakozni az EU-hoz, akkor nagyon is szükségük van a spanyol kormány beleegyezésére. A döntés igen nehéz, tekintettel a skótok elsöprő szimpátiájára a katalán függetlenség mellett. Ugyanakkor a Skóciát vezető Skót Nemzeti Pártot és szimpatizánsait megrázta az, ahogyan az Európai Unió bánik a függetlenséget kikiáltó katalán vezetéssel és kételyeket ébresztett feltétlen uniós hűségüket illetően.
Ugyancsak a Politico brüsszeli szerkesztésű kiadása ír szintén kevés örömmel arról, hogy mit fog hozni a szicíliai politikai helyzetre az ottani vasárnapi választás. Ami előhangja lesz az olaszországi választásoknak. Itália legnagyobb, Rómától bizonyos mértékű autonómiát élvező szigetét a középbalos pártokból álló szövetség vezeti, azaz olyan pártok, amelyek Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök szövetségesei. De holnapután az ötmilliós sziget népe szinte biztos, hogy a jelenlegi középbalos társaságot meneszteni fogja és helyébe vagy az 5 Csillag Mozgalmat vagy Silvio Berlusconi volt miniszterelnök által támogatott jobbközép kormányt szavaz be helyére. A sziget gazdasága katasztrofális állapotban van. A fiatalság körében a munkanélküliség aránya csaknem hatvan százalék. Szicíliát a szegénység és a korrupció uralja. Ami Szicíliában történni fog vasárnap, előjele lesz annak, ami a március elején rendezendő olaszországi választásokon fog bekövetkezni és ezért minden olasz szempár Szicília felé fordul.
Az Aftenposten, Norvégia legnagyobb példányszámú lapja vezető helyen arról cikkezik, hogy nagy vitát váltott ki a norvég statisztikai hivatal tegnap közzétett adatai és egy előrejelzése, amely szerint a jelentős migráció eredményeként a norvégeknek 2100-ban évente tízezer norvég koronával, azaz mintegy 330 000 forinttal több adót kell majd fizetniük. Újabban a migránsok főleg Afrikából és Ázsiából érkeznek, és ők kevésbé járulnak hozzá értékek létrehozásához, mint más bevándorlók. A mai demográfiai előrevetítések szerint 2100-ra azon Norvégiában születettek aránya, akiknek legalább egyik szülője norvég, 64 % lesz a mai 83 %-kal szemben.
/Echo TV nemzetközi sajtószemléje, előszor 11:55-kor/