Mindazokat kérem, hogy ezt a szemlét ne olvassa, akiket csak a kötelező sablonelemzések érdekelnek a francia elnök V4-eket megosztani akaró útjáról.
Ugyanis a Visegradpost kiváló szerkesztőjének, Almássy Ferencnek az elemzése teljesen szembe megy a kötelező imamalommal. Miközben Almássy kifogástalan Franciaország-szakértő.
A cikk azzal kezdődik, hogy Emmanuel Macron egyik kampányígérete az volt, hogy a „Kelet-Európából” érkező munkások által okozott „szociális dömping” ellen lépni fog. Az ügyben az EU-párti Macron különösen Varsó „rossz hozzáállását” hangoztatta és meg is fenyegette Lengyelországot.
Augusztus 23 és 25 között Macron meglátogatta Ausztriát, Romániát és Bulgáriát, hogy a különféle állam- és kormányfőkkel megtárgyalja az uniós munkaügyi törvények reformját.
Macron egyes megfigyelők szerint ki akarta használni a migránsválság miatt keletkező káoszt és a közelgő német választásokat, hogy előnyre tegyen szert Közép-Európában és ott új szövetségesekre leljen azért, hogy egy modern „Kisantantot” hozzon létre, kihasználva azt is, hogy a Brexit és Trump megválasztása nyomán az angolszász világ eltávolodott az EU-tól.
Macron egyik úti célja a V4-ek destabilizálása volt. Varsó és Budapest nem szerepelt Macron úticéljai között annak ellenére, hogy a két város mekkora fontossággal bír a térségben.
Almássy ezután ismerteti Macron találkozóit. Így azt, hogy Fico közölte, nem fogja aláírni egy „Macron-féle” dokumentumot, mert az aláásná a szlovák vállalkozók versenyképességét.
Sobotka cseh miniszterelnök beolvasott neki, elmondva, hogy ha a cseh munkások olcsón dolgoznak az azért van, mert a nyugati vállalatok gazdaságilag felfalták Csehországot.
Sobotka ráadásul nyomatékosította, hogy országa nem fog befogadni migránsokat, főként muzulmánokat.
De Macron még abban sem bízhat például Fico esetében, hogy az nem fogja egy adandó, a szlovák miniszterelnöknek jó alkalommal ismét megváltoztatni véleményét. Ami pedig az osztrák szociáldemokrata Kern kancellárt illeti, őt minden bizonnyal az ausztriai választások utána néppárti Sebastian Kurz fogja felváltani, aki egyre inkább jobbra fordul.
Ugyanez a helyet Sobotkával, aki a jelek szerint veszíteni fog a milliárdos euroszkeptikus Andrej Babissal szemben.
Ezután Bukarest jött, ahol Klaus Iohannis elnök egy sajtókonferencián közölte vele, ő semleges Macronnak a „szociális dömping” elleni javaslatát illetően .
Dettó Rumen Radev bolgár elnök. Aki kijelentette, nem kíván hozzányúlni a szabadpiaci elvekhez. Ami duplán kellemetlen volt Macronnak, mivel Bulgária veszi át az Európai Tanács irányítását jövő január 1-től.
Románia viszont elkötelezte magát, hogy vesz katonai helikoptereket és légelhárító rakétákat Franciaországtól.
Macronból ömlött a rosszindulatú kijelentések tömege Lengyelország ellen, amit Varsó nagyon keményen visszautasított.
Az út végeredménye: eladott helikopterek és rakéták, de nem szerzett új szövetségeseket Közép-Európában, kivéve Kern kancellárt, akit nem egészen két hónapon belül fognak leváltani.
Ami még rosszabb: arrogánsnak tűnt mindezen ország szemében. Amelyek mindegyike úgy érzi, a Nyugat kitolt velük, becsapta őket.
Macron nem tudott tehát vigasztalódni, miközben népszerűsége tragikusan alacsony. A szociális dömping ellen benyújtott javaslatait pedig az Európai Tanácshoz viheti, ha az az Európai Bizottságnál nem kap támogatást.
Miközben Európa keleti és nyugati fele között a gazdasági szakadék mélyül és ez példátlan feszültséget kelt az EU-n belül.
Mindennek eredményeként a visegrádi államok, illetve a Három Tenger Kezdeményezés (amelynek tagjai a Közép- és Kelet-európai országok) még erősebben összetarthat, hogy jobban megállja a helyét a versenyben, miután nyugati „testvérei” ismét elárulták.