Izraeli erők megrohamoztak egy palesztin könyvkiadót, szétverték a berendezéseit

Izraeli erők a ciszjordániai Ramallahban megrohamoztak egy palesztin kiadót és elvitték a berendezést.

Haled Musszaffar, az al-Nur kiadó tulajdonosa elmondta, a romahosztag szétverte a kiadó berendezését, elvitt négy nyomtatóegységet és egy számítógépet.

Az otthagyott berendezést javíthatatlanná verték szét.

Megjegyzések:

Tekintettel arra, hogy a nyugati sajtó Izraelt demokráciának nevezi, Magyarországot pedig féldiktatúrának, a magyar kormánynak demokratikusan szét kellene veretnie a Soros által támogatott médiumok berendezéseit.
Ilyenkor senkinek nem jut eszébe a „kristályéjszaka”, a „könyvégetés”, „a történelem legsötétebb korszaka” és egyéb, más esetekben kötelező párhuzamok.
A cikkre rákattintva 26 nyomtatott oldal terjedelemben olvasható még, hogy az izraeli megszállók mit tettek még az elmúlt négy-öt napban.

Ezután mindenki menjen rá az MTI honlapjára és üsse be „Shiri” nevét. Hasonlítsa össze ezt azzal, amit ott lát.

Shiri 3 legutóbbi jelentését idemásoltam:

Izrael-törvények
Az izraeli biztonsági erők befejezték egy törvénytelen ciszjordániai telep kiürítését

Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Jeruzsálem, 2017. február 2., csütörtök (MTI) – Az izraeli biztonsági erők befejezték csütörtök délután az Amóna nevű, törvénytelenül létrehozott ciszjordániai zsidó telepesfalu kiürítését – értesült a helyi média.

A kiürítés második napján, az utolsóként sorra kerülő amónai zsinagógát szabályosan meg kellett ostromolniuk a már védőszemüveggel és műanyagpajzsokkal közeledő biztonságiaknak, miután hipót és más vegyszereket öntöttek feléjük az erőszakosan ellenálló tizenéves tiltakozók, akik az utóbbi napokban a telepre vonultak támogatni a kilakoltatott telepeseket.
A zsinagógában magát elbarikádozó több tucat telepes fiatalt a helyszínre vezényelt több száz rendőr végül egyenként vitte el az autóbuszokhoz, amelyek az ország távoli részébe szállították őket. A zsinagóga ostromában nyolc rendőr megsebesült, közülük többeket mentők vittek el további kezelésre.
A több mint negyven telepescsaládnak otthont adó Amóna teljes felszámolása még napokig eltart majd, a családok tagjai egyenként visszatérhetnek, hogy a biztonságiak jelenlétében felügyeljék ingóságaik utólagos összecsomagolását és elszállítását. A tízes tévécsatorna beszámolója szerint csak ezután fogják a munkagépek megsemmisíteni a több mint húsz évvel ezelőtt, építési engedélyek nélkül létrehozott törvénytelen település nyomait.
Noha békés és erőszakmentes ellenállást ígértek, Amóna két napig tartó kiürítése során gyakran kődobáló, üvegekkel hadakozó és verekedő, a fegyvertelenül érkező egyenruhásokat bántalmazó fiatalokat mutattak az eseményről beszámoló tudósítások.
Az evakuálás során az odavezényelt mintegy háromezer rendőr közül huszonnégyen, az ellenálló civilek közül pedig tizennyolcan sebesültek meg a különböző összecsapásokban. Tizenhárom erőszakosan tiltakozót előállítottak a hatóságok rendbontás és a rendőri munka akadályozása miatt.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán megígérte, hogy huszonöt éves szünet után a kormány egy új ciszjordániai telepet fog létrehozni Amóna néven. A kilencvenes évek eleje óta Izrael nem kezdeményezte új telepek kialakítását az 1967-ben Jordániától elfoglalt területeken – a leendő palesztin állam területén -, noha utólagosan számos illegálisan, előzetes jóváhagyás nélkül felépített telepet engedélyeztek, gyakran korábbi telepek újabb lakónegyedeinek nyilvánítva őket.
Netanjahu egy bizottságot kért fel az új telep helyének meghatározására, amelyben a vezérkari főnök, a telepesek képviselői és Avigdor Liberman védelmi miniszter telepes ügyekben eljáró tanácsadója vesz majd részt.
Izrael mintegy hatezer új telepeslakás felépítését jelentette be Donald Trump amerikai elnök január 20-i hivatalba lépése óta, ezzel magára vonva a nemzetközi közösség bírálatát, amelyből azonban – szemben a korábbi hasonló esetekkel – ezúttal hiányzott az amerikai vezetés hangja.
Amóna kiürítését legkésőbb február 8-áig végre kellett hajtani egy bírósági rendelkezés szerint, miután a fellebbezés minden lehetséges jogi fórumát végigjárták az ott élő telepesek. Azért kellett felszámolni otthonaikat, mert házaik palesztin magántulajdonban lévő földre épültek.
Amóna a mintegy száz – törvénytelenül, előzetes engedélyek nélkül létrehozott – ciszjordániai telepesfalu közül az egyik legnagyobbnak számított. Ezeket a településeket az izraeli hatóságok mindeddig megtűrték, és számukra biztosították az alapvető szolgáltatásokat, a vizet és az áramot.
Az úgynevezett kétállami megoldás értelmében Izrael Állam mellett az 1967-ben elfoglalt Gázai övezet és Ciszjordánia területén kellene létrejönnie a leendő palesztin államnak. A nemzetközi közösség Ciszjordániát megszállt területnek tekinti, és nem ismeri el Izrael részeként, az ott létesült zsidó településeket pedig törvénytelennek tartja. Jeruzsálemet korábban Washington és Brüsszel is bírálta a telepek miatt, mert a telepépítések gyakorlatilag ellehetetlenítik a palesztin állam létrejöttét. Izrael visszautasítja a bírálatokat, és tagadja, hogy a telepek akadályoznák a békekötést.

hsz \ khe \ kvs

MTI 2017. február 2., csütörtök 14:25

Kapcsolódó hírek

Összefűzés nélkül

Javítás nélkül

Nyomtatóbarát változat

Izrael-palesztinok
Az izraeli biztonságiak felszámolnak egy törvénytelen ciszjordániai telepet- FRISSÍTETT (új: fejlemények)

Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Jeruzsálem, 2017. február 1., szerda (MTI) – Az izraeli biztonsági erők megkezdték az Amóna nevű, törvénytelen ciszjordániai telep felszámolását a helyszínre gyűlt több száz telepes erőszakos tiltakozása ellenére – jelentette szerda délben a helyi média.

Amónában, a palesztin területen létesített Ofra nevű telepesfalutól két kilométerre lévő dombtetőn kődobálással fogadták a fegyvertelenül, védősisak és mellény nélkül érkező több ezer biztonságit. Korábban békés, passzív ellenállást ígértek a telepesek, s azt, hogy saját lábukon nem hagyják el a telepet, csakis ha elviszik őket.
A több mint negyven zsidó család kitelepítéséhez már kedd reggel elzárták az Amónához vezető utakat, de ennek ellenére odajutott mintegy ötszáz fiatal telepes – sokan közülük középiskolások – kijátszva a telepet a világtól elzáró katonákat és az útakadályokat.
Több ezer rendőr és katona végzi rendőri irányítással a kitelepítést. A műveletet Bezárt Kertnek nevezték el.
A telepesek tiltakozásuk jeleként nem csomagoltak össze, és elbarikádozták magukat épületeikben, ahol hangos imádkozással várták a rendőröket. Szerda reggel felkérték őket személyes tárgyaik összeszedésére, az önkéntes és békés távozásra, de mindössze egy család ment el, a többiek ezt elutasították.
A telepes fiatalok a házak mellett tüzeket raktak autóabroncsokból, építési törmelékből és szemétből, és akadályokat építettek az utakon. Többen közülük a lakókocsik alatt az építményekhez láncolták magukat. A kitelepítés során többen megsebesültek, amikor a kődobálások mellett verekedések is kitörtek, miközben a rendőrök sorra kiemelték, és egy közelben várakozó buszhoz vitték a tiltakozókat.
A Háárec című újság internetes kiadásának értesülése szerint a telepescsaládok egy része, tizenkét család önként és békében elvonult. Estig újabb tizenkettőt erőszakkal vittek ki otthonaikból a rájuk várakozó buszokhoz.
A kitelepítés során estig tizenhat rendőr megsebesült, a többség könnyebben, egyikük közepesen. Letartóztattak hét erőszakosan ellenálló tiltakozót, rendzavarással és a rendőrség munkájának akadályozásával vádolják őket.
Amóna lakóit a tervek szerint ideiglenesen Ofra bentlakásos lányiskolájának kollégiumában helyezik el. A kormány később egy közeli domboldalra szeretné átköltöztetni őket, de az újonnan kiszemelt földnek is jelentkeztek a palesztin tulajdonosai.
A legfelsőbb bíróság a közszolgálati rádió jelentése szerint szerda este úgy határozott, hogy nem hajtható végre az államnak az átköltöztetésükre kialakított terve, miután az újonnan kijelölt földre is kilenc palesztin tulajdonos jelentette be igényét.
Amóna kiürítését legkésőbb február 8-áig végre kell hajtani egy bírósági rendelkezés szerint, miután a fellebbezés minden lehetséges jogi fórumát végigjárták az ott élő telepesek. Azért kell felszámolni otthonaikat, mert házaik palesztin magántulajdonban lévő földre épültek.
Az 1995-ben alapított telepesfalu lebontását először 1997-ben rendelte el a bíróság, ezt 2003-ban megerősítette a fellebbviteli törvényszék. 2006-ban ismét kimondták, hogy a telep palesztinok földjén, jogtalanul épült, s 2014-ben ismét elrendelték a bontást.
Az akkori izraeli kormány 2006-ban már megpróbálta felszámolni Amónát, és három és fél órás összecsapás után lerombolták az ott lévő kilenc állandó épületet. A biztonságiak és a telepesek akkori harcában kétszázan megsebesültek, köztük nyolcvan rendőr.
Amóna a mintegy száz, törvénytelenül létrehozott ciszjordániai telepesfalu közül az egyik legnagyobb. Ezeket a településeket az izraeli hatóságok mindeddig megtűrték, és számukra biztosították az alapvető szolgáltatásokat, a vizet és az áramot.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök jobboldali-vallásos kormánykoalíciója számára súlyos kihívást jelent a telep törvények megkövetelte felszámolása, mert ha emiatt a telepeseket támogató Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt kilép a kormánykoalícióból, akkor megszűnik a kormánytöbbség.
Ezért a kormány hónapok óta komoly erőfeszítéseket tett, hogy egyezségre jusson a kitelepítésre váró telepesekkel, és kártérítést is ígértek a békés elvonulás fejében.
A Bájt Hajehudit vezető Naftali Bennet szerdán a kneszetben hősnek nevezte az Amónában élőket, és megígérte, hogy új telepet fognak építeni számukra. Kedden – a telep felszámolása előtti napon – Avigdor Liberman védelmi miniszter újabb háromezer telepeslakás felépítését ígérte meg Ciszjordániában.
Az úgynevezett kétállami megoldás értelmében Izrael Állam mellett az 1967-ben elfoglalt gázai övezet és Ciszjordánia területén kellene létrejönnie a leendő palesztin államnak. A nemzetközi közösség Ciszjordániát megszállt területnek tekinti, és nem ismeri el Izrael részeként, az ott létesült zsidó telepeket pedig törvénytelennek tartja. A zsidó államot korábban Washington és Brüsszel is bírálta a telepek miatt, mert a telepépítések gyakorlatilag ellehetetlenítik a palesztin állam létrejöttét. Izrael visszautasítja a bírálatokat, és nevetségesnek tartja, hogy a telepek akadályoznák a békekötést.

hsz \ kpk \ kpl

MTI 2017. február 1., szerda 18:22


Előző	Következő

Kapcsolódó hírek

Összefűzés nélkül

Javítás nélkül

Nyomtatóbarát változat

Izrael-palesztinok
Az izraeli biztonságiak felszámolnak egy törvénytelen ciszjordániai telepet

Amónában, a palesztin területen létesített Ofra nevű telepesfalutól két kilométerre lévő dombtetőn kődobálással fogadták a fegyvertelenül, védősisak és mellény nélkül érkező több ezer biztonságit. Korábban békés, passzív ellenállást ígértek a telepesek, s hogy saját lábukon nem hagyják el a telepet, csakis ha elviszik őket.
A több mint negyven zsidó család kitelepítéséhez már kedd reggel elzárták az Amónához vezető utakat, de ennek ellenére odajutott mintegy ötszáz fiatal telepes – sokan közülük középiskolások – kijátszva a telepet a világtól elzáró katonákat, és az útakadályokat.
Több ezer rendőr és katona végzi rendőri irányítással a kitelepítést. A műveletet Bezárt Kertnek nevezték el.
A telepesek tiltakozásuk jeleként nem csomagoltak össze, és elbarikádozták magukat épületeikben, ahol hangos imádkozással várták a rendőröket. Szerda reggel felkérték őket személyes tárgyaik összeszedésére, az önkéntes és békés távozásra, de mindössze egy család ment el, a többiek ezt elutasították.
A telepes fiatalok a házak mellett tüzeket raktak autóabroncsokból, építési törmelékből és szemétből, és akadályokat építettek az utakra. Többen közülük a lakókocsik alatt az építményekhez láncolták magukat. A kitelepítés során többen megsebesültek, amikor a kődobálások mellett verekedések is kitörtek, miközben a rendőrök sorra kiemelték, és egy közelben várakozó buszhoz vitték a tiltakozókat.
Amóna lakóit a tervek szerint ideiglenesen Ofra bentlakásos lányiskolájának kollégiumában helyezik el. A kormány később egy közeli domboldalra szeretné átköltöztetni őket, de az újonnan kiszemelt földnek is jelentkeztek a palesztin tulajdonosai, és a legfelsőbb bíróság még nem döntött ebben a kérdésben.
Amóna kiürítését legkésőbb február nyolcadikáig rendelte el a bíróság, miután a fellebbezés minden lehetséges jogi fórumát végigjárták az ott élő telepesek. Azért kell felszámolni otthonaikat, mert házaik palesztin magántulajdonban lévő földre épültek.
Az 1995-ben alapított telepesfalu lebontását először 1997-ben rendelte el a bíróság, amit 2003-ban megerősített a fellebbviteli törvényszék. A telepről 2006-ban ismét kimondták, hogy palesztinok földjén, jogtalanul épült, s 2014-ben ismét elrendelték a bontást.
Az akkori izraeli kormány 2006-ban már megpróbálta felszámolni Amónát, és három és fél órás összecsapás után lerombolták az ott lévő kilenc állandó épületet. A biztonságiak és a telepesek akkori harcában kétszázan megsebesültek, köztük nyolcvan rendőr.
Amóna a mintegy száz, törvénytelenül létrehozott ciszjordániai telepesfalu közül az egyik legnagyobb. Ezeket a településeket az izraeli hatóságok mindeddig megtűrték, és számukra biztosították az alapvető szolgáltatásokat, a vizet és az áramot.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök jobboldali-vallásos kormánykoalíciója számára súlyos kihívást jelent a telep törvények megkövetelte felszámolása, mert ha emiatt a telepeseket támogató Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt kilép a kormánykoalícióból, akkor megszűnik a kormánytöbbség.
Ezért a kormány hónapok óta komoly erőfeszítéseket tett, hogy egyezségre jusson a kitelepítésre váró telepesekkel, és nagylelkű kártérítést is ígértek a békés elvonulás fejében.
A Bájt Hajehudit vezető Naftali Bennet szerdán a kneszetben hősnek nevezte az Amónában élőket, és megígérte, hogy új telepet fognak építeni számukra. Kedden, – a telep felszámolása előtti napon – Avigdor Liberman védelmi miniszter újabb háromezer telepeslakás felépítését ígérte meg Ciszjordániában.
Az úgynevezett kétállami megoldás értelmében Izrael Állam mellett az 1967-ben elfoglalt gázai övezet és Ciszjordánia területén kellene létrejönnie a leendő palesztin államnak. A nemzetközi közösség Ciszjordániát megszállt területnek tekinti, és nem ismeri el Izrael részeként, az ott létesült zsidó telepeket pedig törvénytelennek tartja. A zsidó államot korábban Washington és Brüsszel is bírálta a telepek miatt, mert a telepépítések gyakorlatilag ellehetetlenítik a palesztin állam létrejöttét. Izrael visszautasítja a bírálatokat, és nevetségesnek tartja, hogy a telepek akadályoznák a békekötést.

hsz \ kkz \ kvb

MTI 2017. február 1., szerda 14:46


Előző	Következő

Megosztás: