„Leállt az Európai Unió azzal, hogy a menekültekről hazudik önmagának?” címmel az uniós ügyekre szakosodott portál azt írja a brüsszeli csúcs második, mai napján, hogy a migráns ügyben elkövetett ezernyi hiba után még mindig szomorú eredmény születhet. /És most a nyugati médiában eddig nem olvasott vagy hallott mondatok következnek:/ „De az EU most talán olyan megközelítést fogad el, amelyeket a közép-európai országok már a válság kezdete óta szorgalmaznak. Ezeket az országot még ma is becsmérlik a nyugat-európai médiában. De sok nyugati diplomata és politikus most hallgatólagosan elismeri, hogy végül is igazuk volt.” Majd a cikk hosszabb befejező része következik ezen alcímmel: „Közép-Európa győzött”.
A brit világlap úgy látja, hogy a tegnap kezdődött brüsszeli csúcson öt órás tárgyalást követően a hajnali közös tárgyalási álláspont bejelentése után az EU és Törökország ma, pénteken, még az eddigieknél is keményebb pozíciókból tárgyal majd egymással, ami akadályozza, hogy megállapodjanak a „nagy durranást” jelentő javaslatban a görög szigeteket elérő migránsok visszafordításában. Komoly ütközések várhatók a megállapodási csomag kulcsfontosságú törvényi, gyakorlati és politikai elemeiről. Az EU nem hajlandó a nemzetközi normákat egészükben figyelembe venni a menekültekkel kapcsolatban; Ciprus vétózni akarja Ankara EU-s csatlakozási tárgyalásainak megnyitását és Görögország igényt fejezett ki több ezer személyi állományra a terv megvalósítása érdekében.
* * *
Katalónia elszakadhat Madrid támogatása nélkül, közölte Carles Puigdemont, a két hónappal ezelőtt megválasztott katalán elnök, de reményét fejezte ki, hogy a spanyol kormánnyal meg tud egyezni Katalónia függetlenségéről. „Ha Madrid nem akar megállapodást, és a katalánok többsége független államot akar, hogyan lehet ezt elkerülni?”, tette fel a kérdést a lapnak nyilatkozva.
* * *
„Az amerikai elnökjelöltek tévesen összpontosítanak a kereskedelmi megállapodásokra” főcímmel és „A politikusoknak a gazdasági bizonytalanságokkal kellene foglalkozniuk, nem pedig a protekcionizmussal” alcímmel dühödt cikket írt arról, hogy elsősorban Donald Trump a republikánusok, és Bernie Sanders a demokratapártiak oldalán a szabadkereskedelmi megállapodásokat támadják a gazdasági nacionalizmus jegyében, holott az amerikaiaknak a globalizmus igenis jót tett. A cikk megjegyzi: „Trump protekcionista retorikája a legszélsőségesebb, amit amerikai választásokon emberemlékezet óta hallani lehet.”
DER SPIEGEL
A német hetilap reggeli emailjét azzal indítja, hogy délután 6 órától már digitálisan lehívható lesz a hetilap címlapsztorija, amely „Merkelnek a német lakosság egy részétől való elidegenedését” ismerteti. Majd ez következik: „Számos választó szemében a kancellár egy olyan uralkodó osztály megszemélyesítőjévé vált, amely a kereszténydemokratákon kívül nem csak a zöldeket és a szociáldemokratákat foglalja magában, hanem a gazdaság, a szakszervezetek és a médiumok elitjét is. A parlamenten kívüli ellenzék szele fúj át a köztársaságon, de ezúttal a szél jobb oldalról érkezik”.
„Putyin Asszadot támogatja és kijelentette, hogy az orosz harci gépek órákon belül visszatérhetnek Szíriába” címmel a globális terjesztésű amerikai lap Moszkvából és Genfből keltezett tudósításában idézi az orosz elnöknek tegnap a Szíriában szolgálatot teljesített katonák előtt elmondott beszédéből. Putyin hétfőn jelentette be, hogy a szeptember végén elkezdődött bombázási időszaknak csaknem egy fél év után véget vet. Elmondta, a hadjárat mintegy 33 milliárd rubelbe (477,5 millió amerikai dollár) került. A bejelentés meglepte az USA és a nyugati országok vezetőit és kérdéseket vetett fel az éppen hétfőn Genfben megkezdett béketárgyalásokkal kapcsolatban. Orosz részről közölték, meg kívánják tartani a Latakia melletti légitámaszpontjukat és a Tartus-i haditengerészeti állomásukat. Putyin azt is közölte, hogy az orosz légitámaszpontokat korszerű légvédelemmel biztosítják. A Szíriában maradó gépek, mondta Putyin, elegendőek ahhoz, hogy segítsék Asszad szíriai elnököt az Iszlám Állam és az al-Kaidához tartozó Nuszra Front elleni harcában.
Udo Ulfkotte az alternatív német portálon a Harvard Egyetem egy kutatóját idézi, aki szerint Európa a migránsok miatt háborús állapotban van. A cikk fölött ez olvasható: „Néhány hónappal ezelőtt az SDP (német Szociáldemokrata Párt) nyílt levélben tiltakozott, amiért a KOPP kiadó egyik szerzője a Közel-Keletről és Észak-Afrikából beáramló menedékkérőket a katonai hadvezetés modern eszközeként ábrázolta. Azt követelte a kiadó Jochen Kopptól, hogy a jelentéstől határolódjon el” /éljen a német sajtószabadság!/. Ulfkotte ezután egy mondattal bemutatja, hogy pontosan ezzel a címmel jelent meg most a KOPP kiadónál Kelly M. Greenhill, a Harvard Egyetem kutatójának könyve („Massenmigration als Waffe”, azaz a „Tömeges migráció mint fegyver”). /Tanács a hazai könyvkiadóknak: a világért se csapjanak le a könyv magyar kiadásának jogaira, hiszen az hatalmas tömegsiker – számukra anyagi haszon – lenne és a migráns ellenes érvkészletet gazdagítaná. Vonatkozik ez Ulfkotte tavaly ősszel megjelent, hasonló témájú könyvére is./
A francia TF1 tévének adott interjújában Nicolas Dupont-Aignan, a Talpra Köztársaság! (DLR) nevű párt elnöke – aki jövőre indul a köztársaság elnöki posztjáért induló versenyben – kijelentette, első cselekedete elnökként az lenne, hogy az Oroszország szembeni szankciókat megszüntetné, jelenti az orosz hírügynökség német nyelvű portálja. Hozzátette: „Hihetetlen: Francois Holland köztársasági elnök minden közfigyelem nélkül a szaúd-arábiai királynak átadhatta a Lovagrend-kitüntetést, noha 70 embert fejeztetett le, és akkor Putyint egy olyan embernek nevezi, akivel nem lehet együttműködni”.
A független konzervatív német hetilap portálja arról számol be, hogy az Európai Bíróság csütörtöki döntése szerint Magyarország azon döntése, hogy egy pakisztánit Szerbiába utasítottak ki, nem sérti meg az uniós jogszabályokat. Szerbia biztonságos harmadik országnak számít. Magyarország a perben a Dublin III-as megállapodásra hivatkozott. A bíróság szerint egy tagországnak joga van arra, hogy „egy olyan személyt, aki nemzetközi védelmet kér, egy biztonságos harmadik országba küldje vissza vagy utasítsa ki”. /A hír több külföldi médiumban olvasható./
„Savanyodik a lengyel-amerikai románc” címen az amerikai portál európai kiadása arról ír, hogy a jobboldali lengyel kormány és az ország alkotmánybírósága közötti eszkalálódó konfliktus már megkezdte Varsónak az Egyesült Államokkal fenntartott, alapvető fontosságú biztonsági kapcsolatát beárnyékolni. /De jó!/ Lengyelország évtizedek óta magát az USA kulcsfontosságú európai szövetségesének tartja és ezt Amerika viszonozta. De az említett vita miatt Washington egyre inkább Varsót problémaként látja, mint ahogyan más közép-európai országot is, mert azok visszacsúsznak a demokráciában. John MCain és két szenátor társa Beata Szydlo lengyel miniszterelnöknek írt levelükben adtak hangot az alkotmánybírósággal kapcsolatos harcot illetően és azt írták, a közmédia mind nagyobb kormányzati irányítása „csökkentheti a lengyelországi demokratikus normákat”. Antoni Macierewich védelmi miniszter azzal vágott vissza, hogy „olyanok, akik a 18-ik században még csak építették a demokráciát, nekünk mondják, mi az, vagyis egy olyan nemzetnek, amelynek a 13-ik és 14-ik században már megvolt a képviseleti demokrácia szerkezete. /Emlékeztetőül: Amerika követelte a védelmi miniszter lemondatását annak korábbi, antiszemitának ítélt kijelentése miatt./ A Politico szerint a vita kiterebélyesedése azzal járhat, hogy a térségben a NATO támaszpontokat más országokban hozzák létre /nem szörnyű?/. Annyi tény, már most is kétséges, hogy Andrzej Duda lengyel elnököt március 31-i washingtoni látogatása alkalmával /nukleáris biztonsági csúcstalálkozó/ fogadja-e négyszemközti beszélgetésre Obama elnök.
DEUTSCHE WIRTSCHAFTS NACHRICHTEN
Olaszországban a képviselőház nagy többséggel fogadott el törvényt az élelmiszerek kidobása ellen. Ennek értelmében a még ehető élelmiszereket a háztartásoknak, a kereskedelem, a mezőgazdaság és ipar területén tilos lesz a szemétbe dobni. Azokat közhasznú szervezeteknek kell átadni, amelyek továbbítják a rászorulóknak. Olaszországban, áll a német gazdasági-politikai portál cikkében, hat millió olasz van élelmiszeradományokra szorulva. Jelenleg 550 000 tonna élelmiszert osztanak szét. Az elfogadott törvény értelmében ez várhatóan évi 1 millió tonnára nő. Decemberben a francia nemzetgyűlésben fogadtak el hasonló törvényeket, amelyek értelmében a szupermarketek nem dobhatnak ki ételt, hanem azokat segélyszervezeteknek kell továbbítaniuk.
* * *
„Egy Törökországgal kötött megállapodás az emberi jogok kiárusítását jelenti” címmel olvasható interjú Karl Koppal, a Pro Asyl emberjogi szervezettel, aki kijelentette: a megállapodás nagy haszonélvezője az embercsempész iparág lenne, amely hosszú évek óta kitűnő üzleti kapcsolatokat tart fenn a török kormánnyal.
„Micsoda pazarlás, hogy a palesztinok továbbra is erőlködnek, hogy az ilyen testületekbe felvegyék őket ahelyett, hogy visszatérnének a tárgyalóasztalhoz”, kommentálták az izraeli külügyminisztériumban azt a tényt, hogy a Palesztin Állam kedden csatlakozott a hágai Állandó Döntőbírósághoz. Az izraeli lap megjegyzi, a palesztinok nyilván ezt a tényt lobogtatni fogják, hogy támogassák óhajtott tagságukat a Nemzetközi Büntetőbíróságban.