A Russia Today publicisztikai oldalán egy okos és kedves ír hölgy (fotó az ismertetés végén mellékelve) jelentetett meg az amerikai világuralom hanyatlásáról cikket.
Danielle Ryan hazáján kívül élt az Egyesült Államokban, Németországban, Oroszországban és Magyarországon.
Azt írja, Kína, Oroszország és Irán kihívást intéz az USA-nak a tengereken és a légtérben. Jellemzően az amerikai globális befolyás hanyatlására.
Idézi Alfred McCoy történésznek az amerikai hatalom hanyatlásáról írt új könyvét. Ebben a szerző azt írja, egy olyan elhomályosuló szuperhatalomról van szó, amely képtelen kifizetni számláit és más hatalmak intéznek provokatív kihívást az amerikai uralommal szemben.
De, veti közbe Danielle Ryan, a „provokatív” jelző nem megfelelő, ugyanis az amerikai haderő évtizedeken át földön és égen a fő provokátor volt, és idegen légterekbe, idegen vizekre hatolt büntetlenül. Aminek vége. Kína, Oroszország és Irán egyre inkább fellép ellene.
Az amerikai haderő konfrontálásának hajlandósága mutatja Washington előbb említett problémáját. Azt, hogy globális befolyása csökken. Az emelkedő hatalmak saját nemzeti érdekeiket erőteljesebben képviselik.
Az amerikai uralom a Csendes-óceán nyugati részén és a Dél-kínai-tengeren a múlté. A NATO keleti terjeszkedése előtt is feltornyosult az orosz akadály. A Közel-Keleten is riválisára talált.
Annak ellenére, hogy az USA-nak világszerte mintegy 800 katonai támaszpontja van, egyedül már nem diktálhatja a világnak úgy, mint ahogyan azt korábban tette.
Az amerikai infrastruktúra omlófélben van. Az országban mintegy 56 ezer híd szerkezetileg nem kielégítő. Az ország egyetlen reptere sincs a világ legjobb húsz légikikötője között.
A legutóbbi Pisa felmérésben a szingapúri, hong kongi és japán diákok lettek az elsők, az USA 20-30 hellyel hátrébb került tőlük.
Az elmúlt 17 évben Amerika lerohanta Afganisztánt, Irakot, „humanitariánus” beavatkozást hajtott végre Líbiában, Szíriában kormányellenes terroristákat pénzelt és Szaúd-Arábiát segíti Jemen lemészárlásában. A Trump kormány most Iránnal akar háborúskodni.
A hivatalos narratívával szemben a fentiek egyike sem azért volt, hogy a demokráciáért vagy az emberi jogokért harcoljon. Hanem globális hatalmi státusza megerősítéséért.
