Vezető anyag a lap mai kulturális rovatában: Németország legtekintélyesebb dokumentumfilmese, Stephan Lamby filmet forgatott arról, mi történt Németországban egy év alatt „Az ideges köztársaság” címmel, amelyben a „menekültválságról és terrorról” van szó.
Lamby megijedt attól, hogy Frauke Petry, az Alternatíva Németországért párt elnöke reklámozta FB-oldalán. „Most akkor valamit rosszul csináltam, vagy minden rendben?” – kérdezte Lamby.
A cikk fölött álló fotó (lásd az itt csatolt képet) azt mutatja, ahogyan a Baloldal pártjának parlamenti frakcióvezetőjét, Sahra Wagenknecht arcába tortát vág egy antifa, mert korlátozni akarja a migránsbeözöonlést. /Németországnak tisztességes baloldali pártja van: nem migránsimádó és nem Putyin-gyűlölő. Nálunk az ellenzéket érthetetlen módon „baloldalnak” nevezi a kormány is, holott az neo/balliberális és neokon-cseléd./
Németországban iszonyú gyűlölet alakult ki a politikusok és a sajtó ellen. „Söpredéknek”, „szemétnek” stb. szavakat ordítanak politikusoknak. A sajtót „hazugsajtónak” nevezik és undorral kezelik. A digitális világban párhuzamos társadalmak képződnek.
/Ezt a Németországot imádják hazai liberálisaink: aki bele akar gyorsan ebbe „kóstolni”, hallgasson bele öt percig a Klubrádió „Eurozónáját”. Aki pedig erre azt a megjegyzést fűzné hozzá, hogy „kit érdekelnek ezek”, azok szíves figyelmébe ajánlom: „az ezekbe” beleértendő a New York Times, Soros és az egész nyugati áramlat./