Provokatív, ami nálunk azt jelenti: tilos elolvasni: Szart eszik a Gazsó-féle MTI, hogy hallgat az ENSZ BT történelmi határozatáról?

A közpénzen fenntartott MTI manipulációjából már tényleg elég.

Ilyen még nem volt: az USA vétója nélkül ítélte el a megszállt palesztin területeken épült  zsidó telepeket határozatában az ENSZ Biztonsági tanácsa, jelenti a Reuters brit hírügynökség és nyomában a New York Timmes (http://www.nytimes.com/2016/12/23/world/middleeast/israel-settlements-un-vote.html?emc=edit_na_20161223&nlid=47356534&ref=cta&_r=0), a Jerusalem Post, a Haaretz, stb.

„Miután az Egyesült Államok tartózkodott a szavazástól, az ENSZ Biztonsága Tanácsa pénteken (ma) határozatot hozott, amely követeli Izraeltől, hogy szüntesse meg telepek építését az 1949-es tűzszüneti vonalon, azaz a ’Zöld vonalon’ túl’, amely elfordulás attól  az amerikai gyakorlattól, hogy Izraelt védi az ENSZ lépéseitől. A határozatot a 15-tagó tanács elé Új-Zéland, Malajzia, Venezuela és Szenegál terjesztette be egy nappal azután, hogy Egyiptomra Izrael és a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump gyakorolt nyomást. Izrael és Trump felhívta az Egyesült Államokat, hogy vetózza meg a lépést.

14-en szavaztak a határozat mellett.”

Hol van Járai Judit, az MTI washingtoni, vagy Shiri Zsuzsa, az MTI jeruzsálemi tudósítója?

Aki beüti az MTI keresőjébe az „Izrael” szót, legutóbbi hírként ezt kapja, azaz Shiri Zsuzsától jelentést arról, hogy „holt-tengeri tekercstöredéket találtak Izraelben”. (Ici-pici-cuki-muki töredékecskét.)

Mellékeltem.

 

tudomány-régészet-Izrael
Újabb holt-tengeri tekercstöredékeket találtak Izraelben

 

Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Jeruzsálem, 2016. december 22., csütörtök (MTI) – Újabb holt-tengeri tekercstöredékeket találták a Júdeai-sivatagban – jelentette a Háárec című izraeli újság csütörtökön.

A májusban és júniusban végzett leletmentő feltárás során a Holt-tenger mellett, a Koponyák barlangjában bukkantak a régészek az újabb, igen kisméretű töredékekre, amelyeken az idők során olyannyira megkopott az írás, hogy csak különleges elemzéssel fejthetik majd meg. A szakemberek még abban sem biztosak, hogy héberül, arámi, vagy más nyelven íródtak.
Az új töredékek akkor lesznek fontosak, ha sikerül őket más, egyelőre ismeretlen eredetű leletekhez kötni – nyilatkozta Uri Davidovics, a Jeruzsálemi Héber egyetem kutatója a lapnak.
Egy beduin pásztor 1947-ben véletlenül bukkant a holt-tengeri tekercsekre, a huszadik század egyik legjelentősebb régészeti szenzációjára, a Jerikótól 15 kilométerre délre fekvő ősi település, Khirbet Kumrán közelében, a sziklás hegyoldalon.
A Kr. e. 3. és a Kr. u. 1. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket Kr. u. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől tizenegy barlangban a Júdeai-sivatagban.
1947 és 1956 között 981 szöveget tártak fel, a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe. A tekercsek jelentős része nem egybefüggő darabban, hanem apró töredékekben maradt fenn, azóta tudósok nemzedékei dolgoznak a szövegrészletek összeállításán.
A Koponyák barlangját Johanán Aharoni professzor fedezte fel 1960-ban, majd nevezte el az ott talált hét emberi koponyáról és csontvázról. Ez a barlang a  sivatag déli részén lévő nagyobb barlangrendszerhez tartozik.
Ezekben a barlangokban a különlegesen száraz éghajlat miatt évezredeken át fennmaradtak a különböző szerves anyagból készült tárgyak, többek között nádból és vasból készült nyilak, bőr-, kötél-, textil- és fatárgyak, sőt egy, a Bar Kohba felkelés idejéből, a második századból származó tetűfésű is, valamint csonteszközök.
Ezek sorában találták legutóbb a két darab, két centiméter hosszú és széles, elmosódott betűkkel teli papirusztöredéket. A barlangok fosztogatói rengeteg kárt okoztak, miattuk gyakran nehéz meghatározni az egyes történelmi rétegeket, és ezért nem lehet pontosan datálni a tárgyak egy részét.
A leletek mégis alátámasztották a régészek korábbi feltételezését, hogy ezeket a barlangokat menekülők használták a kőrézkortól egészen a római birodalom koráig, és bizonyosan éltek bennük mintegy kétezer éve a római seregek elől elszökő zsidó harcosok és felkelők is.
A régészeti feltárásokat közösen végezték a Jeruzsálemi Héber Egyetem, és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei, akik terveik szerint folytatják a munkát, hogy megelőzzék a fosztogatókat, akiknek jelenlétét a fekete piacon az utóbbi időkben felbukkant vaskori és római kori dokumentumok is jelzik.

hsz \ kut \ bpt

MTI 2016. december 22., csütörtök 19:16

 

 

Megosztás: