Minden politikai beharangozás ellenére Németország még messze van attól, hogy felvirágozzék a villanyautók gyártása és az is meglehet, hogy a német autógyártóknak nincs a legjobb jövőbeni „kártyájuk” az e piacon történő sikeres jelenlétre. Ugyanis árammal hajtott autók gyártásához a cégeknek nem olyan nyersanyagokra van szükségük, mint eddig. Szükségük van viszont lítiumra, kobaltra, mangánra, grafitra, stb. De ezek a nyersanyagok szűkében vannak kínálati oldalon.
Németországban ezek a nyersanyagok nincsenek, és azon országok, amelyek ezeket tudnák exportálni, nem számítanak biztonságos szállítóknak, mint a Demokratikus Kongói Köztársaság, amely a világ egyik legszegényebb országa, instabil politikai helyzettel és ahol gyerekmunkát alkalmaznak, miközben hatalmas a korrupció, a folyók és tavak mérgezettek, az emberek betegek, az erdőket kivágták, hogy helyet csináljanak elsősorban a kobalt bányászatának. Innen származik a világ kobalttermelésének hatvan százaléka.
Az iparban ezért nyersanyag szűkéről beszélnek. Az elektromos autók iránti kereslet meghaladja a gyártási kapacitást.