A New York Times, a Washington Post, a Le Monde, a Der Standard, a BBC és a többi monokróm és egyszólamú hangok mellett megérkeztek az ellenkező írások is, legyen az bármilyen meglepő a mai egyenirányúsított nyugati médiapalettán.
A jobboldali brit Daily Telegraph napilap „A baloldalt nem érdekli a kérdés feltevése, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke miért olyan népszerű” címmel igen keményen bírálja a nyugati sajtót, amiért hazug módon kezeli a vasárnapi választásokat. A szerző, Fischer Tibor, a Nagy- Britanniában élő, nemzetközileg ismert magyar író cikkét azzal kezdi, hogy régen volt arra példa, amikor egy kis magyar városban (Hódmezővásárhelyen) tartott polgármesteri választás akkora figyelemre sarkallta a nemzetközi hírmédiát, mint pár héttel ezelőtt, amikor a kormányzó párt veszített az ellenzékkel szemben.
Nagyon érdekes, hogy amikor az ellenzék győz, akkor Magyarország demokrácia, de amikor Orbán Viktor győz, akkor nem az, írja, hozzátéve, Orbán vasárnapi, földcsuszamlás méretű győzelme a valaha hivatalában lévő legsikeresebb magyar politikussá tette.
„Ami nem a véleményem, hanem tény”. Orbán nem csak Theresa May- és Merkel-módon nyert néhány parlamenti hellyel, de megdöbbentő, kétharmados többséggel, tette hozzá.
És miért szavaztak az emberek Orbánra? Egyeseket felháborított az ellene kilőtt méreg. Nevezték idegengyűlölőnek, antiszemitának, miközben egyik sem. Kormánya fogadta el a holokauszt tagadása elleni törvényt, vezette be a holokauszt kötelező oktatását és pénzelte egy Auschwitzról szóló Oscar-díjas filmet. Pártjának roma képviselői ülnek a parlamentben. Ösztöndíjakat adott szíriai és iraki diákoknak.
Majd azt írja, hogy a magyarországi régi kommunisták meggyőzték a nyugati baloldalt, hogy Orbán a megtestesült gonosz. Oly ügyesen, hogy a Guardian azt javasolta a magyar szavazóknak, támogassák a neonácikat Orbán hatalomból való kiütése érdekében.
A kis Magyarország megölte az angolszász neoliberalizmus dogmáját
Christian Vanneste, a gaullista Gyülekezés a Köztársaságért párt elnöke „Orbán Viktor újabb diadalma” címmel a népszerű francia jobboldali Boulevard Voltaire véleményportálon írt cikke első részében idézi milyen abszurd és antidemokratikus módon adtak hírt Orbán Viktor győzelméről ahelyett, hogy boldogan harangoztak volna. Mégpedig azért, mert Európa népei egymásután döntenek úgy, hogy nem akarnak meghalni és visszautasítják az iparengedéllyel rendelkező halálbesegítőket, a franciákat kivéve, akik mindig hajlamosak arra, hogy a történelemmel szembe haladó vonatra szálljanak azon kivételekkel, amikor a vasutasok sztrájkolnak.
Ugyanezen a hírportálon Almássy Ferenc, az angolul, franciául és németül megjelenő Visegradpost.com hírportál főszerkesztője „A TINA megölése” címmel írt cikket. A „TINA” angolul „there is no alternative”, azaz a „nincs alternatíva” rövidítése. Vagyis az angolszász neoliberalizmus dogmája, amely a világot akarja uralni és mindenkire rákényszeríteni „a haladás szükségszerű menetét”, azaz a nemzetek, a vallások, a családok szétverését és az egyedek cseppfolyósítását. Egy zsarnoki fogyasztói társadalom uralmát.
Ezt TINA-t a kis Magyarország szavazása megölte, a változást hirdetve meg.
A patinás, konzervatív, két hetente megjelenő amerikai National Review azzal a gúnyos felütéssel kezdi „A Magyarország magáévá teszi a nemzeti konzervativizmust” címmel a választásokról írt elemzését, hogy a Budapestre látogató külföldi tudósítók a választások napján tépelődtek, vajon „Az ellenzék nyer” vagy „A demokrácia meghal” címmel tudósítsanak a várható eredményről.
Folytatás: