/Egy mondatnyi észrevétel: úgy tűnik, hogy mind a Russia Today, mind a Sputnik News Putyin elnök március 1-jei beszéde óta – amikor szakítva addigi magatartásával már nem viszonzatlanul próbált ismét barátkozni azokkal, akik Oroszországot el akarják pusztítani – szókimondóbb, keményebb lett./
„Donald Trump kereskedelmi háborújával ütközik a Goldman Sachs-szal, amely a világ egyik leghatalmasabb pénzintézete. A „vámpír polipként” is ismert Goldman Sachs nem csak túl nagy ahhoz, hogy kudarcot valljon, de ahhoz is túl nagy, hogy veszítsen”.
„Első ránézésre Donald Trump és a Goldman Sachs valószínűtlen szövetségesek, de Trump környezete tele van volt Goldman Sachs alkalmazottakkal („Goldmanites”).
A ’goldmanistáknak’ kevés közük van más pénzintézetek volt alkalmazottaihoz, és ez azért van, mert a ’goldmanisták’ közössége inkább befolyásoló hálózatként vagy majdnem titkos politikai klubként működik.
Csakhogy a Goldman Sachs volt alkalmazottainak gigantikus befolyása nyílt titok. 2008-ban a brit Independent nyilvánosságra hozta a befolyásos ’goldmanisták’ listáját itt”: „How Goldman Sachs took over the world.” /Aki rápillant a listára, ott látja a drágalátos Mario Draghit is, aki az Európai Központi Bank, azaz a „mi bankunk” elnöke./
Az amerikai tőzsde Investopediájának van egy cikke, amely a Goldman Sachs befolyásáról szól: „26 Goldman Sachs Alumni Who Run the World„.
/Időmegtakarítás céljából a cikk által néhány kiemelt nevet tartalmazó ezen bekezdését nem fordítom le – de a nevek láthatók:/
Suffice it to say that a short and woefully incomplete list of „Goldmanites” in positions of power would include Hank Paulson, Treasury secretary under George W. Bush; Mario Draghi, Head of the European Central Bank; Robert Zoellick, ex-president of the World Bank and former deputy to Condoleezza Rice at the State Department; Robert Rubin, US Treasury secretary under Bill Clinton; Joshua Bolten, campaign aide and chief of staff under George W. Bush; William Dudley, president of the New York Fed and vice-chair of the Federal Open Market Committee (FOMC).
A Goldman Sachs „vámpír polip” „becenevét” a Rolling Stone Matt Taibijától kapta, aki a globális pénzügyi válságot követően írt róla a Rolling Stone honlapján: epic takedown of Goldman Sachs
A Sputnik News ezt emeli ki belőle:
A világ legnagyobb hatalmú befektetési bankja az emberiség arcára tapadó nagy vámpír polip, amely vérszívó tapadókorongjait mindenbe és folyamatosan belenyomja, aminek pénz szaga van. Tény, hogy a legutóbbi pénzügyi válság története, amely egyszerre a hirtelen szárazra kisvindlizett amerikai birodalom gyors hanyatlása és bukása, úgy hangzik, mint egy Goldman Sachs diplomások Ki kicsodája.
A cikk ezután megemlíti Steve Bannont, aki volt Goldman Sach bankárként kulcsfontosságú szerepet játszott Trump győzelmében /és most az európai radikális jobboldalt akarja maga alá terelni: http://lovasistvan.hu/2018/03/13/ovakodj-bannontol-egy-szalafista-vahabista-ideologiaju-szaud-arabia-drukker-kezebe-adni-a-jobboldali-sajtot/ .
Trump a Goldman Sachs korábbi elnökét, Gary Cohnt nevezte ki fő gazdasági tanácsadójának. Egy másik „goldmanistát”, Steven Mnuchint, pénzügyminiszterének nevezte ki.
Egy ideig minden simán ment.
De az acél- és alumínium behozatali vám bejelentésénél megfordult a helyzet. Mert a Goldman Sachs nem tud támogatni protekcionizmust. Csak globalizmust.
A Goldman Sachs ekkor belemászott Trumpba egy tanulmánnyal, amelyet a Bloomberg publikált: „Goldman Sachs Rips Into Trump’s Tariffs Plan.”
A CNBC szerint pedig: „the former Goldman Sachs president had strongly opposed tariffs.”
Trump mellett már csak Munich áll a goldmanisták közül.
Az amerikai elnök vesztésre áll.
Ma már az USA nem köztársaság és nincs funkcionális demokráciája. Politikailag és gazdaság rendszere is úgy néz ki, mint egy cinkelt kaszinó, ahol az esélyek mindig az átlag Joe ellen vannak keverve.
Szomorú: úgy néz ki, hogy a „vámpír polip” irányítja a kaszínót, és fogadok abban, írja a szerző, hogy a régi las vegasi mondás lesz a jövőkép: „A ház mindig nyer”.
A cikk szerzője Ivan Danilov publicista, „akinek nézetei és véleménye nem tükrözik szükségszerűen a Sputnikét”, olvasható a cikk alatt.
E cikket pedig szeretettel ajánlom olvasásra az alábbi, legtöbbet megszólaltatott hazai közgazdászoknak:
Csillag István, Vértes András, Petschnig-Mária Zita, Király Júlia, Várhegyi Éva, Surányi György és társai.