Aki nem hiszi, vegye meg a Magyar Nemzet június 3-4-i számát.
És dörzsölje a szemét.
A címoldalon a hajtás fölött Lukács Csaba remekbe szabott írása ezzel a címmel: „Az összmagyarság nagy ünnepe”.
A Magazin vezető anyagát is ő írta „Elöl mennek a csengettyűsök” címmel.
Alcím: „Pünkösd, a Szentlélek kiáradása számunkra eggyé vált a csíksomlyói zarándoklattal”.
Gyönyörű fotóval illusztrálva, amelyen zarándokok láthatók tegnap Gyimesbükkön, a mai csíksomlyói búcsúra igyekezve.
Második oldalon cím: „A trianoni diktátumra emlékeznek országszerte”. A nemzeti összetartozásról.
Miközben – fájdalom – a jobboldali országos napilapok mindkettőt elfelejtették. A Népszaváról nem is beszélve.
De itt még nincs vége.
A lap tele van remek írásokkal.
A 9-ik oldalon Póla Gergely kimagasló cikke „Összetartozunk” fő- és „A június 4-i emléknap ellenére sokaknak a nemzet ma is véget ér Röszkénél” alcímmel.
Amely az aljas kettős mércének sok példáját írva le, ahogyan azok, akik Obamát megmozgatják, hogy Hóman Bálintnak ne lehessen nálunk szobrot állítani, míg a magyarok ezreinek lemészárlásáért bűnös Avram Iancu nemzeti hőssé emelése ellen semmi kifogásuk nincs.
„És hol voltak a CEU-ért tüntetők akkor, amikor ellehetetlenítették a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egetem magyar tagozatát? Amikor megfogalmazták a magyar nyelvű oktatás teljes egészében megszüntető új ukrán nyelvtörvény-tervezetet?”, írja.
A Magazin is tele páratlanul jó cikkekkel. Mint a 27-ik oldalon Majláth Ronald „Magyarok Tito Gulágján”.
Mi történt? Csak nem olvasók toborzása folyik?