DEUTSCHE WIRTSCHAFTSNACHRICHTEN
Ezzel a címmel elemzi a tegnapi hollandiai választásokat a független német portál, amely összefoglalójában leszögezi: „Hollandiában a legerősebb párt csak 20 százalékot kapott. Ezzel a kormányalakítás nem program, hanem hatalom kérdése. Az Európai Unió jelenlegi válságában ez Európában további destabilizálódáshoz vezethet.”
A gazdasági-politikai DWN hírportál volt szinte az egész világsajtóban az egyetlen, amely a holland választásokat megelőzően egyetlen félnek sem drukkolt, nemhogy harsányon, de alig észrevehetően sem.
„A holland parlamenti választások tulajdonképpeni nyertese a parlamenten kívül opportunizmus”, indul a cikk. Ezt a választást megnyerő Mark Rutte miniszterelnök a Törökországgal feltüzelt konfliktusa bizonyította. Rutte a választás előtt néhány nappal törökellenes show-jával úgy cselekedett, mintha nem ő, hanem már Geert Wilders lenne a kormányfő.
Természetesen a törökellenes kampány nem fog folytatódni. Már amikor a szavazatokat számlálták, a kormány máris visszakozott. Jeanine Hennis-Plasschaert védelmi miniszter szerdán Hágában kijelentette, hogy „a feszültséget szívesen kiiktatnánk”.
A feszültség súlyos válságot okozott a két ország között. Ankara egyebek között náci-hasonlatokkal reagált arra, hogy a Rutte-kormány egyszerűen megtiltotta török politikusoknak, hogy az ott élő törököket a tervezett törökországi alkotmányos referendumon igennel szavazzanak. Rutte nyilvánvalóan megkísérelte, hogy a viszályt röviddel a választás előtt eszkalálja azért, hogy Wilders győzelmét megakadályozza. Hennis-Plasschaert ezeket a gyanúsítgatásokat tegnap este kereken visszautasította. „Vörös vonalat akartunk húzni. De annak semmi köze nem volt a választásokhoz”.
Ténylegesen azonban a kampány bebizonyította, hogy a külföldiekkel, menekültekkel, törökökkel, vendégmunkásokkal és más etnikai csoportokkal szemben a hangnem már rég borult, és mindenfajta gátlás elpárolgott. A törökellenes eszkaláció, írja a cikk, nyomokat fog hagyni a törökök és a hollandok együttélésére – függetlenül mindenfajta liberális alapállástól.
A választási eredmény Hollandiát alapvetően kormányozhatatlanná tette: a legerősebb párt, a jobboldali-liberális VVD a szavazatok 20 százalékát kapta. Azt követik a kereszténydemokraták, Wilders Szabadság Pártja, és a baloldali-liberális D66, mindegyike 12-12 százalékkal.
Minden más párt – beleértve a megsemmisítő vereséget elszenvedő szociáldemokraták – 10 százalékot kapott, ami a ma hajnali 01:30 percig mért eredményeknek felelnek meg.
Egy koalíció létrejöttéhez 76 parlamenti helyre van szükség. Ez csak négy párttal hozható létre. A szakmai kérdésekben ugyan megegyezhetnek, de állandó politikai vonalvezetés aligha lehetséges. Ezért a kormány az opportunizmusra tesz: Wilderst ócsárolja, kirekeszti, miközben egészen nyíltan politikáját folytatja. E közben a kormány baráti viszonyban marad az EU-val és saját „populizmusát” Brüsszelben a lehető legnagyobb mértékben takargatja. Hasonló magatartás Ausztriában is megfigyelhető: a szövetségi kancellár ott is mást mond Brüsszelben, mint Bécsben a helyieknek.
A portál megjegyzi azt is, hogy Hollandiában könnyen előállhat az a helyzet, mint Belgiumban, ahol mintegy másfél éven át nem tudott koalíciós kormány alakulni.
Lovas István