„Merkel Prágában: jószomszédi kapcsolatok – füttykoncert a befogadási kultúra ellen” címmel a jelentésében érezhetően Merkel-párti prágai rádió német nyelvű portálja arról számol be, hogy a cseh fővárosba tegnap délután több órás látogatásra érkezett Angela Merkelt füttykoncert fogadta. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökkel mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatokról és európai témákról tárgyalt. „Annak ellenére, hogy a menekültpolitikának nem kellett volna középpontba kerülnie, az Merkelt Prágában mindenhová elkísérte”. „Cseh migrációellenes és jobboldali populista csoportok számos Merkel-ellenes tiltakozást rendeztek.” Sobotka – noha a menekültkérdésről kevés szó esett – kijelentette „Csehország nem adhatja beleegyezését egy olyan rendszerbe, amely a menekültek elosztásánál kötelező kvótákon alapul”. A kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy e téren is fontos uniós szintű egyezségre jutni, mint az történik számos területen, így a EU-török megállapodásnál, a külső határok védelménél, és a „törvénytelenség elleni küzdelemben”.
Tegnap a cseh rendőrség letartóztatott egy embert, aki fekete Mercedesével bele akart hajtani Merkel autókonvojába Prágában. Ez is mutatja a Merkel elleni dühöt a cseh társadalom egy részében, írja a brüsszeli szakportál.
„Doskozil: Merkel menekültpolitikája ’felelőtlen’” címmel a vezető osztrák lap idézi a Kronen Zeitung nevű bulvárlapnak nyilatkozó osztrák védelmi minisztert, aki még hozzátette, a kancellár „megbirkózunk vele” politikája hiba volt.
DEUTSCHE WIRTSCHAFTS NACHRICHTEN
„Ausztria és Csehország nem hajlandó Merkel kancellárt követni a menekültpolitikában. Ausztria menekült visszaszállítási csúcsot követel. Csehország a migránsok és menekültek befogadását kulturális okokból elutasítja. A német kormány magára maradt és bürokratikus akcionizmusba menekül” – olvasható a német-gazdasági hírportál cikkének összefoglalójában. Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter ezen mondatát is idézi: „Európa nem tud úrrá lenni a helyzeten: ha Milánó belvárosában kell sátrakat felállítani a menekülteknek, akkor nem igen állíthatja bárki komolyan, hogy ezt az áradatot ésszerű módon kezeljük”.
* * *
A világon elsőként Szingapúrban kísérleteztek sofőr nélküli taxival. Tegnap önkéntesek szálltak be a meghatározott belvárosi útvonalon haladó, önjáró autóba. A NuTonomy startup cég ezzel megelőzte valamennyi riválisát a világon.
FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a ma Varsóba érkező Merkelnek azt vetette szemére, hogy külpolitikájában gyakran önző módon viselkedik és azt kérte, a kancellár fordítson több figyelmet szövetségi partnereire, idézi őt a vezető német lap. A külügyminiszter hozzátette, gyakran látni, hogy Merkelt csak a saját céljai vezérlik. Jó lenne, ha adott ügyekben bizonyos kompromisszumkészséget mutatna.
Riadót fúj a vezető német kereskedelmi lap: a küszöbön álló Mecklenburg-Elő-Pomerániában megrendezésre kerülő tartományi választások előtt az Alternatíva Németországért (AfD)nevű szélsőjobboldali párt a felmérések szerint már a második (!) helyen áll 21 %-os aránnyal. A szociáldemokratákra 27 % szavazna, de az ő esetükben is – akár a CDU-nál – folytatódó népszerűség veszteség látható.
Marie Krarup, a dán Néppárt parlamenti képviselője vihart kavart azzal a kijelentésével, hogy „az EU Oroszországnál egyértelműen” nagyobb veszélyt jelent Dániára nézve”, idézi őt a dániai angol nyelvű lap portálja. A Mandag Morgen című dán lapnak adott interjújában Krarup kijelentette, hogy az Európai Unió Dániát létében fenyegeti. „Már maga Schengen is kész katasztrófa. Aminek következtében Dánia eltűnik a világtérképről, ha nem fogunk össze. Dánia léte elleni fenyegetés a nemzeti határok szétverése.”
A balliberális-neokonzervatív német hetilap portálja egy friss német közvéleménykutatásról számol be, amely szerint „a németek nagy többsége” a testet/arcot takaró burka/nikab viselése ellen van.
A globalista amerikai portál európai kiadása kételkedik abban, hogy Norvégiának valóban szüksége van arra a kerítésre, amelyet a norvég-orosz határon a Storskog határátkelőnél épít 200 méter hosszúságban és 3,5 méter magasságban. A cikk azt írja, míg tavaly főként Szíriából származó 5500 menekült ment Norvégiába, addig idén senki.
„Jemeni erők stratégiai katonai állást foglaltak el szaúdi területen” címmel a globális iráni tévéállomás arról tudósít, hogy a népi erőkkel és a húszi katonákkal megerősített jemeni hadsereg váratlan támadást intézet a szaúdi csapatok ellen Szaúd-Arábia dél-nyugati határvárosa, Nadzsranra néző dombon, és oda kitűzték a jemeni zászlót. Ennek során a jemeni erők és szövetségeseik ismeretlen számú szaúdi fegyverest öltek meg, valamint fegyverkészletet semmisítettek meg.
John Kerry amerikai külügyminiszter Szaúd-Arábiában az ottani külügyminiszterrel tárgyalt a jemeni konfliktusról, olvasható a globális orosz tévéállomás angol nyelvű portáljának igen részletes tudósításában. Ebből az is kiderül, hogy tegnap a jemeni „válságról” az USA, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Nagy-Britannia tárgyalt, de azon jemeni résztvevő nem volt. Abban egyeztek meg, hogy „újfajta módon közelítik meg a tárgyalásokat, egyidejűleg figyelembe véve a biztonsági és politikai lehetőségeket, hogy átfogó megállapodásra jussanak”. Kerry azután még találkozott az Öbölbeli Együttműködési Tanács tagjaival is. A cél, hogy a jemeni húszi lázadókat – akiket igen sok jemeni támogat – a tárgyalóasztalhoz invitálják. Szintén tegnap látott napvilágot az ENSZ jelentése, amely kimutatja, hogy a Jement bombázó, szaúdi vezetésű koalíció felelős a megölt civil áldozatok nagy részéért.
„Neokonok és liberális héják dollár milliókat fektettek be propagandába, hogy alátámasszák a szíriai ’rezsimváltást’ és most kétségbeesetten igyekeznek abban, hogy a háború addig folytatódjék, ameddig Hillary Clinton elnökként nem tudja azt fokozni” kezdi cikkét az amerikai portál bemutatva és pontosan megnevezve, kik az e téren aktív emberek és mit tesznek, illetve tettek céljaik elérésére. Kezdve Dennis Ross-szal, Clinton elnök közel-keleti koordinátorával, aki a New York Timesban „Végre bombázni kell Asszadot” címmel írt cikkében buzdított erre. Ugyanezt tette a New York Times saját bejáratú neokon publicistája, Nicholas Kristof. A neokonok tudják, hogy a szíriai válság kritikus pontjához érkezett Aleppo ostromával és a terroristák összeomolhatnak. Ha ez megtörténik, több százezer szír térhet vissza a városba az ottani szolgáltatások helyreállítását követően. Ha ez megtörténik, a szíriai hadsereg és szövetségeseik teljes erőbevetéssel fordulhatnak az ország keleti részében tevékenykedő Iszlám Állam, valamint Idlib, Hama városában, illetőleg Damaszkusz peremkerületeiben és délen tevékenykedő terroristák ellen. Izrael – a neokonoknál a fő szempont – mélyen aggódik, hogy stabilizálódhat a helyzet Szíriában és onnan felszabadulnak az Asszadot segítő libanoni ellenállás, a Hezbollah erői. A háborúra uszító neokonok számos kijelentéseinek idézete közül nem maradt el a Clintonné kampányát támogató Mike Morell volt CIA ügyvezető igazgató ösztönzése arra, hogy Szíriában minél több oroszt és iránit öljenek meg.
„Hagyjuk ezt a hülyeséget, hogy a palesztinok kisebbség Izraelben” címmel a lap rendszerkritikus újságírója, Gideon Levy azt írja, a múlté az az állítás, hogy a megszállás alatt vagy Izrael saját területén élő palesztinok kisebbség. Az ország lakosságának a feléről van szó. Izraelben 6,3 millió zsidó és 6,3 millió arab él. Izraelnek 1,8 millió arab állampolgára van. Ehhez jön még az a 2,7 millió palesztin, akik a megszállt Ciszjordániában és 1,8 millió palesztin, akik közvetett izraeli uralom alatt élnek a Gázai-övezetben.
Izraeli erők két héttel házassága előtt lelőttek egy fiatalembert, aki egy ciszjordániai autóúton vezette kocsiját. A hadsereg azt hazudta, hogy amikor megállították autóját, Abu Gurab abból kiszállva akarta leszúrni az egyik katonát és ekkor lőtték le. Csakhogy felvétel mutatja: az izraeli páncélautó belerohant a kocsi oldalába és akkor lőtték le. Az izraeli erők október eleje óta kétszáz palesztint mészároltak le, írja a palesztinok jogait segítő amerikai portál.
A világ legbefolyásosabbjának tartott amerikai agytröszt felmérést végzett az amerikai állami iskolákról és ebből kiderül, hogy a kisebbségi diákok aránya nagyjából 50 %, míg a kisebbségi tanároké 18 %.