A világnak kezd nagyon elege lenni azzal, ami a megszállt palesztin területeken és „a világ legnagyobb szabadtéri börtönében”, a tartós blokád alá vett Gázai övezetben történik, ahol a szétbombázott víztisztítók miatt az utcán hömpölyög a szennyvíz, villany csak jókedvében van, és a 8 méteres fal mentén játszó gyerekeket a rabtartók az őrtoronyból lövik le. A globális türelem fogytának jele, hogy július 8-án nemzetközi zenészek egy csoportja útjára indította a Freedom for Palestine elnevezésű dalukat, amelyet a One World szerzett. Szerepel benne a Maxi Jazz, Dave Randall, az LSK, a Durban Gospel kórus, Jamie Catto és számos más zenész. Ami nyilván jóval hatásosabb ellenállási forma, mint azok a gázai rakéták, amelyek senkiben nem tesznek kárt, pusztán lehullásuk helyén az aszfaltot karcolják fel, de okot adnak újabb és újabb „kétoldalú elítélésekre” és olyan légitámadásokra, amelyekbe csak e dal útnak indítása napján húszan vesztették életüket, amikor az izraeli légierő száz helyet támadott Gázában. A halottak között ismét voltak gyerekek, nők és persze ártatlan férfiak. A gyűlölet állami szinten folyik. Egy nappal azelőtt, hogy Muhammad Abu Hudair palesztin tinédzsert elevenen égették meg, Ajelet Saked izraeli parlamenti képviselő a facebookján hívott fel a palesztinok elleni népirtásra, mert „az egész palesztin nép az ellenség” és ez igazolja elpusztítását „beleértve az időseket, nőket, városaikat, falvaikat, vagyonukat, infrastruktúrájukat”. Szövegét percek alatt ezrek „lájkolták”. A baloldali izraeli Haaretz című lap angol kiadása július 9-én vezércikkben szólította fel Izraelt, hogy hajtson végre kulturális forradalmat, mert „a humanista értékek alapján végrehajtott forradalom nélkül a zsidó törzs még saját államára sem lesz méltó.”
(Képeslap, 2014. július)