Hölgyeim és Uraim, szavam nem maradt szinte, hogy megköszönjem ismét, azt az elképesztő támogatást, amit érzelmileg és „gyógyulástechnikailag” kapok Önöktől.
Amikor pedig drága barátom, Szentmihályi Szabó Ilona értesített, hogy pár napja még 187 emberből álló imalánc alakult gyógyulásomért, a legjobb értelemben vett sokk fogott el.
Az ismételt rengeteg javaslatot is köszönöm és az óvást, hogy ne dolgozzam túl magam.
Tegnap így a „fejemben megszólalt csengőnek” azonnal engedelmeskedve hagytam abba a munkát és feküdtem vissza
Most akkor újra elkezdem a munkát és folytatom addig, ameddig úgy érzem, nem feszítem tovább a húrt.