A vezető osztrák lap, a Die Presse arról jelent, hogy Herbert Kickl szabadságpárti osztrák belügyminiszter megbízást adott a rendőrségnek saját határvédelmi egység felállítására, amely szükség esetén néhány óra alatt le tudja zárni és ellenőrizni Ausztria határátkelőhelyeit.
Első pillantásra Sebastian Kurz, Ausztria oly elragadó fellépésű csodagyerek-kancellárja Angela Merkel új szövetségesének néz ki. Csakhogy kiderülhet, könyöke nagyon fájón hatolhat be a német kancellár bordáiba, ha migráció terén a közép-európai országok mellé áll az uniós csúcson, írja az amerikai Politico brüsszeli kiadása.
Az amerikai Washington Post napilap „Mai világnézet” címmel kiadott reggeli kör-emailje súlyos hibának tartja, hogy a Trump-kormány bejelentette, határidő megnevezése nélkül továbbra is Szíriában tart mintegy kétezer amerikai katonát. Ennek valódi célja nem az ott már legyőzött Iszlám Állam és más terrorszervezetek elleni harc, hanem az is, hogy visszaszorítsák az iráni befolyást és olyan békemegállapodást próbáljanak ráerőltetni Szíriára, amelynek eredményeként Basr al-Aszad szíriai elnöknek távoznia kell elnöki székéből. Ezzel tehát Amerika 17 éve tartó állandó háborúi újabb háborúval híztak meg, iszonyatos költségek és emberáldozatok terhe mellett. Az Egyesült Államok iraki beavatkozását egykor elítélő Trump elnök hivatalában – választási ígéretével homlokegyenest ellentétesen – már állandóan a konfliktusok élezése és az újabb háborúk mellett döntött.
Az ukrán parlament tegnap a Kelet-Ukrajnában folyó harcokat hivatalosan „ideiglenes orosz megszállásnak” minősítette, jelenti a brüsszeli Euractv szakportál, amely hozzátette, ez Moszkvában felháborodást keltett és közölték, Ukrajna ezzel a konfliktus új hullámát készíti elő. Az ezen minősítést rögzítő és elfogadott törvénytervezetet Porosenkó ukrán elnök terjesztette be. A cikk megjegyzi, hogy alig egy hónapja az Egyesült Államok zöld utat adott arra, hogy Kijevnek megkezdjék tankelhárító rakéták szállítását, ami miatt Moszkva Washingtont a helyzet kiélezésével vádolta.
A német központi bank, a Bundesbank összefüggést lát az unión belül a polgárok szabad költözése és a németországi alacsony bérek között. Jens Weidmann bankelnök Frankfurtban a Bundesbank és a Nemzetközi Valutaalap tartott közös ülésén kifejtette, a Bundesbank vizsgálatai azt mutatják, hogy a többi uniós tagországokból a Németországba történő vándorlás is oka a németországi bérnyomásnak. Az erről beszámoló német DEUTSCHE WIRTSCHAFTS NACHRICHTEN nevű gazdasági-politikai hírportál hozzáteszi, 2,7 millió ember dolgozik Németországban, akik más uniós országból mentek oda.
(Echo TV nemzetközi lapszemléje, először ma 11:55-kor)