A legolvasottabb német hírportál, a Spiegel Online szerkesztőségének reggeli kör-emailjében azt írja, amikor ma Sebastian Kurz osztrák kancellár Berlinbe látogat, akkor a szóvirágok kölcsönös hangoztatása mellett Angela Merkel, ha komolyan veszi kancellári felelősségét, megkérdezi Kurzot, hogy milyen hátsó gondolatai voltak Herbert Kickl belügyminiszterének, aki arról beszélt, hogy a menekülteket „koncentráltan” kell elhelyezni alapellátásukat biztosító központokban. Ha erre Kurz azt felelné, hogy Kickl ezzel semmit nem akart mondani, akkor Merkel válasza így hangozhat: aki németként vagy osztrákként a koncentráció szót használja menekültek összefüggésében annak ellenére, hogy járt iskolába, az tudja, hogy itt a nácik koncentrációs táboraira történt asszociáció. És akkor Merkel megkérdezhetné kollégáját, hogyan érzi magát egy olyan kormány vezetőjének, amelynek belügyminisztere egy ilyen képzettársítást produkálhat?
Az amerikai Politico brüsszeli szerkesztésű kiadásának reggeli összeállítása felháborodottan idézi az angol nyelvű Russia Insider nevű angol nyelvű orosz internetes médiumot, amely antiszemita cikkében azt állítja, hogy Putyin Oroszországa elleni irracionális ellenségeskedést és hisztériát zsidó médiumok és zsidó szerzők szítják, élükön a New York Times-zal és a Washington Posttal, amelyek dzsihadot folytatnak Puyin Oroszországa ellen, a leggroteszkebb rágalmakat hangoztatva.
„Kelet-Európa az USA és a NATO túsza lett” címmel az orosz Sputnik News hírügynökség angol nyelvű portálja ismerteti azt az interjút, amelyet e hírügynökség készített Alekszander Zsilin orosz nemzetbiztonsági agytröszt vezetőjével, aki elmondta, azáltal, hogy egyes kelet-európai vezetők beleegyeztek súlyosan támadó fegyverrendszerek területükre történt telepítésébe, gyakorlatilag kiárusították polgáraikat és „emberi pajzzsá” alakították őket. A Litvániába a közeljövőbe érkező 250 francia katona és harckocsik ügyével kapcsolatban kifejtette, a balti országokban, Lengyelországban és Romániában állomásoztatott NATO erők aláássák ezen országok nemzetbiztonságát. Korábban ugyanis ezen országok egyike sem szerepelt az orosz nukleáris erők stratégiai célpont listáján, mert semmilyen komoly fenyegetettséget nem jelentettek. Most azonban azzal, hogy idegen erők az orosz határvonalak mentén nukleáris tölteteket is bevetni képes fegyverzetet telepítettek, e helyzet gyökeresen megváltozott, és ha fegyveres konfliktus tör ki a NATO és Oroszország között, ezen országok a harc középpontjában találják magukat úgy, hogy népének életével kell fizetnie.
Az amerikai Atlanti Tanács agytröszt médiafelületén Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és a budapesti intézet külsős munkatársa által írt cikkben sürgeti a NATO tagjait, fejtsenek ki nyomást Magyarországra, hogy ne vitézkedjen az ukrán nyelvtörvény ürügyén, mert az csak Putyinnak tesz jót.
(Echo TV nemzetközi lapszemléje, először ma 11:55-kor)