„Kína az USA legnagyobb külföldi hitelezője. Most fenyegető pillantásokat kap Washington, ami nagyon rosszkor jön Trumpnak. De mást nem tud tenni, minthogy Peking kegyeiben reménykedjen.”
/Bármilyen hihetetlen, de nem egy marginális portál, hanem a korlátlanul Amerika-barát Die Welt diagnosztizálja összefoglalójában az USA helyzetét Kína viszonylatában./
A cikk kezdete:
Aki nemzetek felemelkedését és süllyedését tanulmányozza, nem ritkán koncentrál a kölcsönpiacra. Csak azok az országok tudnak sikeresen háborúzni, amelyek begyűjtik az ehhez szükséges pénzt.
Az USA erősen el van adósodva és folyamatosan külföldi kölcsönökre van utalva. Ami az Egyesült Államok leggyengébb pontja.
Most pedig a „Mennyei Birodalom” brutálisan lépett. Hangosan elgondolkodott azon, hogy az amerikai államkölcsönök vásárlási stratégiáját felülvizsgálja.
Megszólaltak olyanok – a gigantikus kínai valutatartalékokért felelős vezetők -, akik ajánlották, hogy Kína ezt az üzletet fogja vissza, sőt teljesen állítsa le.
A kötvénypiacon komoly mozgások keletkeztek.
Kína erődemonstrációjára Trumpnak a lehető legkellemetlenebb időpontban került sor. Röviddel ezelőtt hosszas késlekedés és kölcsönös politikai fojtogatás után adóreformja átment a kongresszuson. Ez a hiányt 1,1 billió dollárral növelné. Amit államkötvényekkel finanszíroznának.
Miközben Trump Pekinggel vitázik az USA súlyos kereskedelmi deficitje miatt Kínával.
Kínának névleges értéken 1,2 billió dollár értékű amerikai államkötvénye van. Ez valamennyi külföldiek által birtokolt állampapírjainak az egyötöde. Ami az elmúlt évtizedben megkétszereződött. Kínán kívül már csak az amerikai államkincstárnak van több ilyen papírja a piacon.
A cikk vége:
De Peking is csapdába került. Ha a kínaiak papírjaiktól nagyobb volumenben meg akarnának szabadulni, az amerikai államkölcsönök terén összeomlás lenne. Beszakadna a dollár is. Kína devizatartalékainak kétharmada dollár. Vagyis Kínának is érdeke, hogy saját tartalékainak értékét megőrizze.