/Szemdörzsölés kéretik: a cikk tényleg a balliberális Guardian című brit lapban jelent meg/
„Ahogyan a négy család felébredt hétfő reggel remélve, hogy gyermekeik erőszakos és hirtelen halála csupán rémálom volt, messze voltak egy boldog új évtől”./
/Még egy szemdörzsölés kéretik: a cikk írója, Temi Mwale, egy olyan néger, aki a The 4Front Project alapító igazgatója. A szervezet célja, hogy a fiatalokat és közösségeket távol tartsa az erőszaktól./
Londonban tombol az erőszak.
2000 óta több száz gyereket és fiatalt szúrtak vagy lőttek le, vertek halálra „fővárosunk utcáin”.
2017-ben ez a fajta erőszak vészesen magas szintet ért el.
London főpolgármestere, Sadiq Khan üresen fecseg. Amikor kampányt folytat, hogy fiataloknál és gyerekeknél ne legyen kés, nem érti meg, hogy azért van sokuknál kés, mert féltik az életüket.
Londonban ma sokan élnek olyan környéken, amely hasonló egy háborús övezethez. Ahol a súlyos erőszak fenyegetése állandó. Ahol az emberek félnek és aggódnak.
A rendőrök nem sokat használnak.