„Az Új Selyemút kezdeményezésével és egy jelentések szerint ajánlatával, hogy befektessen a királyság állam tulajdonban lévő vállalatába, a Saudi Aramco-ba, a kínaiak lefektették az alapjait annak, hogy mélyreható gazdasági elmozdulást valósítsanak meg a Közel-Keleten és a világon”, foglalja össze beszámolóját az igen profi médiaszervezet cikke.
Tudósítása azzal kezdődik, hogy Trump megválasztása óta a Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok visszatértek a „régi szép időkhöz”. A szaúdiaknak nagyon tetszik, hogy Trump vissza akarja fogni az iráni befolyást és hogy támogatja a szaúdi gazdasági reformokat.
Csakhogy csendben és a háttérben mozogva, az elmúlt három évtized során Kína egyre fontosabb partnere mind Szaúd-Arábiának, mind pedig az öbölbeli országoknak. Peking egyik célja ugyanakkor az energiapiac szabályainak diktálása. Kína energiájának mintegy negyedét Szaúd-Arábiából szerzi be.
És befolyását egyre növeli az országban. Az USA nagyon ideges e miatt: annak fejében, hogy Rijad megígérte, az olajkereskedelmét kizárólag dollárban folytatja, Washington korszerű fegyvereket szállít Szaúd-Arábiának.
Peking geopolitikai értelemben is gondolkodik szaúdi befektetéseit illetően. Jelenlétét, hozzáférését növeli Szaúd-Arábia és az öbölbeli országok kikötőihez, reptereihez és egyéb globális hálózataihoz.
Tavasszal Peking és Rijad számos megállapodást írt alá. Így egy 20 milliárd dollár értékűt közös beruházási alap létrehozására.
Most pedig a két kínai állami olajvállalat, a PetroChina és a Sinopec kifejezte érdeklődését az iránt, hogy közvetlenül megvásárolja a szaudi Aramco kőolajvállalat 5 %-os részesedését.
A kínaiak mindig hosszú távra játszanak. Ellentétben a nyugati kormányokkal és nagyvállalatokkal, amelyek maximum 30-40 évre terveznek, Kína még olyan projektekbe is befektet, amelyek több mint száz év alatt válnak csak profittermelővé.
Kína ugyanakkor megkezdte a petrodollar rendszer helyettesítését a petrojüan rendszerrel.
Ernest Hemingwaynek A Fiesta, a nap is felkel című könyvének egyik szereplője arra a kérdésre, hogy hogyan ment csődbe, így felelt: „Kétféleképp. Fokozatosan, majd hirtelen.” Mint ahogyan a dollár monopóliuma is majd egyszer tönkremehet.