Ön tegnap az egypárti diktatúrában gyökeredző Magyar Újságírók Országos Szövetségében hosszan bírálta a magyar sajtóviszonyokat.
Amit nagykövetségük az elmúlt 27 évben soha nem tett meg akkor, amikor ex-kommunista/balliberális kormányok bántak úgy az ellenzéki, jobboldali sajtóval, ami a sorozatos kényszerű lapbezáratásoktól kezdve anyagi ellehetetlenítéseken, totális hirdetési bojkotton keresztül szerkesztőségek elleni fizikai támadásokig terjedtek.
Kiszámítható kimenetelű beszédjére a reakció a várt volt.
Az Önök által támogatott oldal imádta, ahogyan beleszól a magyar belügyekbe az ő oldalukon, de sajnos a jobboldali nyomtatott sajtó se tett ki magáért ma: egyetlen sorral nem tudósított előadásáról, és így nem is utasította önt rendre.
Mint ahogyan mondjuk Szaúd-Arábiában tennék, ha ott nagykövetük merne e lefejező stratégiai szövetségesüknél az ott nem létező sajtószabadságról egyetlen szót is nyikkanni.
Amit Önök megengednek maguknak, az valóban mindenen túlmegy. Nem csak az, hogy beavatkoznak egy szuverén ország belügyeibe, amit több mint negyedszázada csak és kizárólag egyoldalúan, a volt kommunisták és librálisok mellett teszik, de még hazudnak is ilyen esetekben.
És teszik ezt éppen a sajtószabadság ügyében egy olyan ország képviseletében, amelyben tavaly az ötven legfontosabb napilap közül a Chicago Tribune kivételével a szerkesztőségek a kampányban a demokratapárti elnökjelöltet, Hillary Clintont támogatták. Egységesen.
Önök, akik annyira nem bírják elviselni, hogy alternatív forrásból tájékozódhat lakosságuk, hogy most a külföldi ügynökökre vonatkozó FARA törvény alkalmazása révén fojtják meg a Russia Today Americát vagy az egy-két helyen angolul adó Sputnik rádiót. Ami egy olyan bolsevik tempó, amit nem az Egyesült Államoktól, de Irántól sem „várnánk”. És amiről kötelező hallgatnia a nyugati fősodratú sajtónak.
És Ön próbál a sajtószabadság őrének felkéretlen szónokaként fellépni akkor, amikor nagykövetségük nemrégiben átdolgozott portáljáról kiirtották az összes sajtókapcsolati, sőt egyéb kapcsolati elérhetőségeket?
De nem ezért írtam Önnek.
Hanem egy fogadást ajánlok.
Mégpedig azt, hogy az Ön által a MÚOSZ-ban elmondott szövegének számos hamis vádjai közül csupán kettőre fogadást ajánlok. És vádjai cáfolatainak elbírálója – ha Ön elfogadja a kihívást – legyen az Európai Újságíró Szövetség.
Ha az EÚSZ azt állapítja meg akár egyik cáfolatom esetében, hogy nem állja meg a helyét, Ön rúghat fejbe mezítláb. Amennyiben kiderül, állításaim helytállóak, én rúgom fejbe Önt.
Remélem, van mersze kiállni azon szövege mellett, amelyet baráti/cselédsajtója szerint gondosan egyeztettek Washingtonnal.
Tehát Ön azt állítja, hogy „A kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett…”
Ön szerint egy olyan országban, ahol tizenegy, elsősorban politikai üzeneteket hordozó országos terjesztésű hetilap közül kettő kormánypárti, ott kinek a kezében van a nagyobb befolyás a médiapiacon?
Ahol egy alapcsomagra előfizető – a legtöbb ember – tévénéző az ellenzéket támogató RTL Klub, a Hírtv és az ATV között válogathat, szemben a közszolgálatival és a TV2-vel, ott kié az „ellenőrzés és befolyás”?
Most pedig az internetes „ellenőrzésről és befolyásról” egyetlen példa: iPad-emen rögzítettem 19:52-kor, e levél írásakor a Google kezdő oldalán „Vezető hír Önnek” néven önmagától kiemelt internetes hírek forrásait, amelyek:
Index, Portfolio, Index, HVG, ATV, MFOR, Origo, Index, Index, Kettosmerce.blog.hu, Index, Index, HVG, 444, 444, 444, Blikk, Borsonline, MNO, Portfolio, Portfolio, 444, Index, Napi, Napi, 444, Inforadio, 444.
Kié az internet szférájában az „ellenőrzés és befolyás a médiapiac felett”?
Ezután azt írja, „Az Egyesült Államok egyértelműen elítél minden, újságírók megfélemlítésére vagy elhallgattatására tett kísérletet”.
Ez is hazugság: az Ön országa mélyen hallgatott, amikor a Pesti Hírlap 1994-es megszüntetésétől kezdődően szüntették meg baráti koalíciójuk a magyarországi jobboldali médiumokat. És támadtak vasrudakkal a Demokrata szerkesztőségére, amelyet szétvertek.
Vagy egy súlyos bűnöző, Tasnádi Péter jelentette ki a tévében a balliberális média vele egyívású és vele baráti kapcsolatban lévő újságíróinak nagy élvezetére, hogy a Sajtóklub újságíróival kezdve „vadássza le” a kormány ellenzéki hangjainak forrásait, miközben ez az őrző-védő hadsereggel felfegyverkezett, többszörösen erőszakos bűncselekményekért elítélt személy halálos fenyegetéseket küldött e szintén erőszakkal megszüntetett műsor szereplőinek.
Nos, jelezze, hogy Önnek nem csak a szája jár, de komolyan gondolja, amit mondott.
Ha nyer fejbe rúghat.
Ha én nyerek, az Ön feje lesz a célpont.
Ismerve Önt, válaszolni nem mer.