Így engedte át az Antall-Boros-kormány a SZER-archívumot a Soros-egyetemnek

1995-ben alakult meg a budapesti Soros-egyetem “OSA Archívuma”.

Azzal, hogy rátették a kezüket a Szabad Európa/Szabadság Rádió páratlan gazdagságú archívumára, amelyben igen részletesen ott voltak a kommunista idők politikusaira vonatkozó dokumentált adatok.

Lentebb olvasható a CEU dicsekvése ezen archívumáról.  Hogy onnan mik tűntek el, vagy mely anyagok nem férhetők hozzá a “halandó” kutatóknak, nem tudjuk.

És itt van az a cikk, amely a Pesti Hírlap 1993. június 25-én figyelmeztette az Antall-kormányt, nehogy kiengedje a kezéből ezt a kincset.

E kormány és utódja, a Boross-kormány természetesen erre is fütyült.

PESTI HÍRLAP

MI LESZ A SZER ARCHÍVUMMAL?

Figyelmeztetés a kormánynak

Ha a múlt jelent némi fogódzkodót a jövőre nézve, Magyarország rákosista-kádárista történelmének talán legjobb archívuma tűnhet el nyomtalanul.

Amikor a Kelet-Európába sugárzó Szabad Európa Rádiót összevonták a Szovjetunióba műsort szóró Szabadság Rádióval, a rádió new yorki irodájában helyszűke miatt magyar vonatkozású könyvek, dokumentumok és hangszalagok ezreit selejtezték ki.

Aki pedig ma a SZER ötvenhatos szereplését akarja vizsgálni, hiába kopogtat a müncheni Englischer Garten-ben álló fehér komplexum bejáratán.  A hangszalagoknak hűlt helye.

Amennyiben az amerikai kongresszus áldását adja az elnöki döntésre, meglehet, hogy a SZER magyar osztálya már csak nagyon rövid ideig él.

A magyar osztály sorsánál még bizonytalanabb az, hogy mi fog történni a SZER/Szabadság Rádió kutatási intézetének magyar részlegével.  Pedig ott tárolják a legújabbkori magyar történelem talán legátfogóbb anyagát, amelyet nem a marxista történelemírás cikk-cakkjai, hanem a polgári archiválás ismérvei szerint rendszereztek. Vastag dossziékban és hatalmas kartotékrendszerben rakódott le ott a megszállt Magyarország 45 éves múltja.

Carter elnök 1978-ban visszaadta a magyar népnek Szent István király koronáját.  Ma hasonló lépésre lenne szükség. A magyar kormánynak már most – ha nem késő – kellene kérnie Clinton elnököt, hogy ezt az archívumot, ajándékként, adják át a magyar népnek. Az amerikai kormány minden valószínűség szerint örömmel engedne a kérésnek, hiszen a további tárolás vagy a megsemmisítés is pénzbe kerül.  Az archívum forrásai pedig kizárólag nyílt publikációk.

Amennyiben ez a kérés nem érkezik meg az amerikai kormányhoz, az archívum sorsáról csak találgatni lehet.  Megtörténhet, hogy az anyag eltűnik.  Megtörténhet, hogy az amerikai kormány elfogadja Václav Havel cseh elnök ajánlatát és az archívum Prágába költözik, ami jelentős mértékben megdrágítaná a magyar érdeklődők kutatását.  Nem is szólva arról, hogy a két ország kapcsolataiban bekövetkező esetleges negatív fordulat szüneteltetheti is a hozzáférést az anyagokhoz.

Elképzelhető az is, hogy amennyiben az Antall-kormány nem kéri az amerikai kormánytól, ajándékozza oda az archívumot, azt megteszi a következő magyar kormány, amely – esetleg – az anyagot nem a ,,magyar nép” nevében kéri majd és ráül.  Hogy egy szocialista-liberális koalíció ezzel mit tudna elérni, ahhoz túlzott képzelőerőre nincs szükség.

Optimális megoldás lenne, ha erre az archívumra a mostani kormány sem akarna ráülni.  A nyitottság és a praktikum nevében ugyanazt kellene tennie vele, mint a Kádár-kormány tette a koronával.  Közszemlére tenni.  Mondjuk építeni egy csupa üveg épületet – az anyagnak, fénymásolóknak, asztaloknak 250 négyzetméter bőven elegendő lenne –  valamelyik autópálya mentén, Budapesttől nem messze, ahol parkolni is lehet.

Ennek a megoldásnak egy nagy hibája van. Túlságosan egyszerű és nem eléggé bizánci.  Azaz: halva született.

x             x             x             x

Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archivum

http://osaarchivum.org/index.php?option=com_content&view=article&id=48&Itemid=59&lang=hu

Az OSA Archivum

Az OSA Archivum a budapesti Közép-Európai Egyetemen működő kutatási és kulturális intézmény, a közelmúlt és a jelenkor világtörténelmének egyik legjelentősebb sajtóarchívuma és audiovizuális gyűjteménye. Fontos kutatóhely mindazon történészek, jogászok, szociológusok, gazdaság- és társadalomkutatók, ökológusok, emberi jogokkal foglalkozó kutatók és egyetemi hallgatók számára, akiket a jelenben is nyomon követhető jelenségek, fejlemények közvetlen történeti előzménye, a máig ható folyamatok előtörténete is foglalkoztat.

A hidegháború

Az OSA Archivum 1995 tavaszán jött létre, amikor a budapesti Közép-Európai Egyetemre szállították a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió Kutatóintézetének egykori archívumát és dokumentumait. A kutatóintézetet Münchenben a rádiók alapításával egy időben hozták létre a szerkesztőségek információs háttérbázisaként. A több mint négy évtizednyi gyűjtés és kutatómunka során felhalmozott iratanyag – a milliónyi dokumentum, újság, könyv, mikrofilm, audiovizuális anyag – egyszerre terméke és dokumentuma is a világtörténelem talán leghosszabb propagandaháborújának, a hidegháborúnak.

Az egyes nemzeti algyűjtemények mindegyikében található egy témakörök szerinti sajtóarchívum, neves közéleti személyiségek, politikusok, művészek, értelmiségiek, ellenzékiek tevékenységére vonatkozó biográfiai algyűjtemény, a rádió munkatársai által készített háttérinterjúk, információk, összeállítások, valamint más kisebb gyűjtemények. Ezek közül kiemelkedik az ún. Monitoring, azaz rádiófigyelési anyag. A müncheni archívum nap mint nap figyelemmel követte és rögzítette az egyes országok állami rádióit, a legfontosabb adásokat magnószalagra vették, illetve gépelt átiratot készítettek róla.

A rádió kutatóintézete szorosan követte az egyes országokban zajló politikai fejlemények alakulását, így az ellenzéki mozgalmak és a szamizdat kezdeteit, kibontakozását és tevékenységét is. Ennek nyomán páratlanul gazdag anyag halmozódott föl a régió ellenzéki mozgalmaival kapcsolatban. Az archívum orosz és lengyel szamizdatgyűjteménye a világ legnagyobbjai közé tartozik.