Putyin látogatás után – Interjú a budapesti orosz nagykövettel

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt hétfői látogatása után lapunk Szergejev Vlagyimir Nikolájevicset, az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövetét kérdezte e látogatás jelentőségéről és elsősorban arról, hogy miért kötelező Oroszországot a fő gonosznak beállítani.

 

– Nagykövet úr, érzése szerint a magyarországi ellenzék tiltakozott volna, ha Vlagyimir Putyin elnök helyett Trump elnök látogat Budapestre ide azért, hogy a magyaroknak villanyáramot szolgáltató paksi atomerőmű blokkja helyett arról győzködje a kormányt, hogy ugyanannyi összegért harci gépeket és egyéb „védelmi” hadfelszerelést vegyen?

Az ilyen klisészerű megközelítéstől nem vagyok meglepve. Vannak bizonyos politikai erők, amelyek szerint Putyin elnök látogatása rossz, mert Orbán miniszterelnök úr egy olyan hatalmas kisugárzású mágus befolyása alá kerül, mint Putyin elnök. Nevetséges. A kaptafa mondóka minden tény nélkül: Oroszország rossz, vagyis vele nem szabad szóba állni. De ez egyáltalán nem unikum, amely csak Magyarországra vonatkozik. Vannak erők, amelyek Oroszországot a gonosz birodalmának festik le, ahonnan az agresszió, gonoszságok, stb. jönnek. Vélhetően ez szükséges számukra az ellenség kreálásához. Mint itt, Magyarországon, ahol bizonyos politikai erők, személyek, akik ugyanezt a sémát követik. Nyilván vannak közülük, akik tudják, valójában miről van szó, de ennek a politikának a túszai és így nem tudnak változtatni rajta.

–  Olvasva a magyarországi liberális sajtót, az amerikai média tematikus pincsikutyáját, nem látok tisztán: a jövő évi országgyűlési választásokat Orbán Viktor – e sajtó szerint „Putyin pincsije” – vagy a Jobbik érdekében hekkelik majd meg Moszkvából, hiszen szintén e sajtóból tudjuk, hogy Önök Európa-szerte a „nácikat” támogatják?

– Ezt már sokszor elmondta Putyin elnök, Szergej Lavrov külügyminiszter és több vezető politikus:  Oroszország semmilyen más ország belügyeibe nem avatkozik. Nem hekkel. De mint Trump elnök mondta, hekkelők mindenhol léteznek. Oroszországban, Amerikában, vagy bárhol a világon, mondjuk egy foteljében számítógépével bíbelődő 120 kilós ember.  Az orosz kormánynak mindezen hekkelési kísérletekhez nincs köze. Azt is sokszor elmondtuk: mutassanak bizonyítékot. De erre még nem került sor. A francia választások esetén ugyanez történt. Az orosz hekkelők majd ennek és annak az érdekében fogják meghekkelni a választásokat. Amikor pedig az a jelölt győzött, amely megfelelt a francia politikai osztálynak, e vádak hirtelen eltűntek a színpadról. Ha más győzött volna, akkor megindult volna a vádhullám Oroszország ellen. Ugyanez vonatkozik a német választásokra. Ömlenek a tényeket nélkülöző vádak. Ez csupán politikai eszköz, amelyet Oroszország ellen használnak. Az orosz nagykövetségeknek, mint minden más nagykövetségnek természetesen az adott országban vannak kapcsolatai, hiszen erről szól a diplomácia.  Mint korábbi washingtoni nagykövetünknek, Szergej Kiszljaknak, akiből egy sugárzásveszélyes, érinthetetlen embert csináltak Washingtonban. Teljesen normális, hogy nekünk is vannak kapcsolataink a Fidesszel, az MSZP-vel, a Jobbikkal és más pártokkal. Ez a diplomáciai rutin. Ami viszont azt a vádat illeti, hogy a Kreml pártokat finanszíroz, álhír.  „Fake news”.

– Ha igaz lenne a vád, miszerint a magyar miniszterelnök Putyin érdekében cselekszik, miért szavazza meg rendre Brüsszelben az Oroszország elleni uniós szankciókat?

Úgy gondolom, a magyarok dolga, hogy kialakítsák magukban a képet, vajon Orbán Viktor miniszterelnök úr Putyin befolyása alatt cselekszik-e vagy nem. És nyilván ennek megfelelően választanak majd jövőre. A két ország vezetőinek és politikusainak normális kapcsolatai vannak. Csak azért, mert a magyar miniszterelnöknek kapcsolata van Angela Merkellel, nem fogják őt azzal vádolni, hogy  Merkel befolyása alatt áll. Itt járt szintén Mongólia elnöke. Senkinek nem jutott eszébe azt mondani, hogy Magyarország az Európai Unió helyett Ulan Bator felé tart. Nevetséges. Azért teszik ezt, mert erre vannak programozva.

– Lavrov külügyminiszter úr nemrégiben kijelentette, hogy Közép- és Kelet-Európában az amerikai nagykövetségek irányt adnak az ellenzéknek. Miért kellett neki ehhez annyi idő, amit mi már több mint negyedszázada tapasztalunk kezdve Mark Palmer amerikai nagykövet ténykedésétől az amerikai nagykövetség legutóbbi hisztérikus beavatkozásáig, például a felsőoktatási vagy a civil szervezetek átláthatóságát biztosító itteni törvények ügyében?

Ezt egyébként Szergej Lavrov már korábban is mondta, és nyilván nem utoljára. Egyértelmű, hogy az Egyesült Államok beavatkozik más országok belügyeibe. Aminek a legkirívóbb példája Ukrajna. Ahol az Egyesült Államok és a kijevi amerikai nagykövetség részt vett a törvényes ukrán kormány megdöntésének előkészítésében és koordinálásában. És ezt nem is rejtették véka alá. A kijevi amerikai nagykövet ott volt a Majdan-téren. Joe Biden volt amerikai alelnök  tapsolt az új ukrán kormánynak. És akkor került sor a hírhedt telefonbeszélgetésre Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár és az ottani amerikai nagykövet között, hogy ki legyen Ukrajna elnöke és furcsa módon az amerikaiak ezt nem is tagadták.

– Nem lehet, hogy Putyin elnök meghekkelte Victoria „fuck the EU” Nuland agyát?

(Nevet) Nem vagyok biztos benne, hogy ilyen helyzetben lett volna…

– A nyugati sajtó szorgos olvasójaként kérdezem: ösztönözné Magyarország népét arra, hogy építsenek atombiztos óvóhelyeket, hiszen Önök akár atomcsapást is mérhetnek ránk, vagy inkább költsék a pénzt fagylaltra?

Azt hiszem, jobb ha az emberek józan eszüket használják annak eldöntésére, hogy mit tegyenek. Jobbat fog tenni nekik és családjuknak. De egyértelmű: Oroszország se Magyarországra, se egyetlen más országra nézve nem jelent fenyegetést. Semmiféle szándékunkban nem áll bárkit is megtámadni. Egyszerűen nincs ok a támadásra. Nem beszélve nukleáris támadásról. Más négy atomhatalommal együtt jelentettük ki, hogy nem fogunk elsőként nukleáris fegyvereket használni.  Kivéve, ha bennünket támadnak meg atomfegyverrel. Ha Magyarország, Nagy-Britannia, Kína vagy bárki más nem támad meg bennünket, miért támadnánk meg mi őket? Nem érdemes félni.

– Akkor marad a fagylalt opció. Csalódottak abban, hogy Donald Trump amerikai elnök pontosan az ellenkezőjét teszi, mint kampányában megígérte? Így elsősorban azt, ami oly sok szavazót vonzott, hogy ellentétben elődjeivel, békében akar élni a világgal, erőforrásait Amerikára fordítva, azt ismét naggyá téve?

Kétségtelenül csalódottak vagyunk. Ahogyan ő kifejezte békés szándékát Oroszországgal is, mi is normális kapcsolatokat szeretnénk az Egyesült Államokkal. De akkor is és most is tudjuk, hogy amiket mondott, azt egy választási kampányban mondta. Csakhogy ő ma is így viselkedik. Szavait nem kísérik tettek. Kérdés, hogy őt kell-e hibáztatni ezért vagy másokat? Oroszország prominens téma az amerikai politikában. Ha ő tenni akar egy pozitív lépést Oroszország felé, más politikai erők azt azonnal blokkolják. Viszont ő az elnök, és ő a felelős azért, ami az Egyesült Államokban történik. Mi nyitottak vagyunk a párbeszédre. Kapcsolatunk mélyponton van, de az nem a mi hibánk. Mi készek vagyunk e kapcsolatok javítására.   Viszont kétirányú utcáról van szó. Ahogyan mondják, a tangót sem lehet egyedül járni.

– Nem gondolja, hogy az amerikai háborús héja neokonok megrettentek, hogy saját maguk gyártotta, Oroszország elleni szankciók azzal, hogy sértik elsősorban a német óriásvállalatok érdekeit, az EU-t és Oroszországot közelebb hozhatják, és akár meg is repedhet a Krím-félszigetre és Ukrajnára vonatkozó transzatlanti egység burka?

Nem tapsolhatok persze az ellenünk hozott szankcióknak. Ha Washington és Brüsszel szankciókat hoz ellenünk, nyilván találnunk kell olyan modalitásokat, hogy azok Oroszországra és az orosz gazdaságra gyakorolt hatását csökkentsük. Már hosszú évek óta ezek hatása alatt élünk. Ami az Európai Unió reagálását illeti, ez az ő dolguk. Nyilvánvalóan itt arról van szó,  hogy az amerikaiak megpróbálják a saját törvényüket Európára kényszeríteni. És most ennek természetesen Európa nem örül. De egészen biztos, hogy ennek nyomán az EU nem fog Oroszország mellé állni. Viszont megvannak a saját érdekeik és azokat meg fogják védeni. Elsősorban üzleti érdekeiket. Amelyek azt kívánják, hogy működjenek együtt Oroszországgal. A szankciók kétélű kardot jelentenek. Kétségtelen, hogy sértik a szankcionált országokat, de a szankcionálókat is. Vagyis senkinek nincsenek a hasznára.

– A legutóbbi szankciókkal terhelt korábbi szankciók súlyosan ártanak majd az orosz gazdaságnak?

Az Oroszország elleni szankciók természetesen nem hatnak pozitívan Oroszországra. De az is nyilvánvaló,  hogy élni tudunk velük. Gazdaságunk felépülőben van a recesszióból. Évi növekedési arányunk több mint 2 százalék. Persze, hogy törődünk azzal, vajon vannak-e szankciók ellenünk vagy nem. De nem fogjuk kérni, hogy azokat szüntessék meg, hiszen nem mi kértük bevezetésüket.

Az Oroszország, Kína és Irán ellen elrendelt újabb szankciók, illetve meghosszabbított szankciók miatt erősödni fog e három ország közötti együttműködés?

Azt hiszem, nincs közvetlen kapcsolat a három ország elleni szankciók és a közöttük fennálló együttműködés között. De közvetetten, igen. Hiszen ha a szankciók miatt nem lehet egyes országokkal együttműködni, akkor nyilván azok felé kell fordulni, amelyekkel lehet. Vagyis az amerikaiak és mások a tortának nagyobb szeletét kínálják fel másoknak. És együttműködésünk Kínával és Iránnal nagyon sikeresen halad előre.

– Mintegy 600 000 szíriai menekült térhetett haza, mert a szíriai kormány és az Önök kormánya együttműködése révén erősen korlátozni tudták a terroristák tevékenységét. Miért hallgatott erről az a nyugati sajtó, amely krokodilkönnyeket hullajtva és hazudva Önöket vádolta a szíriai menekültek miatt?

Már említettem, a tömegmédia utasításokat kap arra, hogy semmi jót ne írjon Oroszországról. Oroszország rossz, Oroszország gonosz, úgyhogy bármi jót is mondani Oroszországról, aláásná ezt a kivétel nélküli „semmi jót Oroszországról” megközelítést. A tények viszont ott vannak. Amikor megkezdtük együttműködésünket a szíriai kormánnyal, azzal vádoltak bennünket, hogy miattunk hagyják el szíriaiak százezrei, sőt milliói az országot. Holott a menekültek korábban indultak meg, mint ahogyan Oroszország a damaszkuszi kormány meghívására katonai segítséget nyújtott volna. Az amerikaiak vezette koalíció nem volt sikeres az al-Nuszra Front vagy az Iszlám Állam terroristáinak megfékezésére. Szemben a miénkkel, akiket a szíriai kormány hívott oda. Katonai együttműködésünk eredménye pedig az volt, hogy az áradat megfordult. De hangsúlyozom, nem várom el, hogy ezt a nyugati tömegmédia beismerje és elismerje, hiszen akkor valami pozitívet kellene írniuk Oroszországról.

– Mivel a hazai média is ezt a trendet követi és rendszer szinten terjeszti a Nyugatról kapott álhíreket is, nem gondolja, hogy a sajtószabadság és a demokrácia bővítéséhez szükség lenne egy alternatív hírforrásra? Mi akadályozza meg Önöket, hogy például a Sputnik News orosz hírügynökség olyannyi más nyelve mellett magyarul is szolgáltatna híreket? Nincs pénz rá?

Nem olyan egyszerű ez. Egy nyelvi programhoz idő, pénzalapok, újságírók kellenek. Nagy vállalkozásról van szó. Nyilván vannak szerény vállalkozásaink, mint a Russia Today vagy a Sputnik News, amelyek alternatívát kínálnak ahhoz, hogy amikor a tévét bekapcsolva a nézők azt látják, hogy Putyin mérgesen szembe néz velük és dől belőlük az oroszellenes propaganda. És ennek része, hogy folyamatosan panaszkodnak a valóban népszerű globális orosz adókról, amelyekről azt állítják,  hogy népszerűbbek olyan nyugati médiumoknál, mint a BBC, a brit, francia lapok, stb. Holott ők mindenhol jelen vannak és mi ténylegesen nem tudunk versenyezni velük. Feladatunk az, hogy bemutassuk a mi véleményünket. Ami normális. Nekünk más a véleményünk a globális kérdésekről és a hírt befogadóknak kell eldönteniük, kinek adnak igazat.

– Putyin elnök múlt hétfői budapesti látogatása lesz bármilyen hatással a magyar-orosz kapcsolatokra?

Nem hinném, hogy nagyobb hatása lenne kétoldalú viszonyunkra, ugyanis azok teljesen normálisan alakulnak, a kölcsönös előnyök alapján. Mi nem részesítjük előnyben Magyarországot, Magyarország nem részesít előnyben bennünket. Provokatívnak gondolom a helyzet olyan beállítását, hogy vagy velünk vagytok, vagy ellenünk. Az országok nem szigetek. Együttműködünk. Ostobaság azt mondani, hogy Oroszország elszigetelt. Az elnök látogatása semmilyen új irányt nem jelent, hanem normális kapcsolataink normális folytatását. Az nem más ellen, nem az Európai Unió ellen irányul. Az, hogy beszélünk egymással, nem jelenti azt, hogy mással nem lehet beszélni. Érthetetlen,  hogy ilyen egyszerű dolgot miért nem lehet felfogni. Ukrajnánál is ez a helyzet. Mindenért bennünket hibáztatnak. Ha rossz a termésük, az miattunk van. Ha összeütközik két teherautó, az is miattunk van. Ez is újra és újra: halandzsa tények nélkül. Mint az, hogy az amerikai republikánusokat pénzeljük. Abba kellene hagyni Oroszország feketére festését.

Lovas István

http://magyarhirlap.hu/cikk/97405/Az_oroszmagyar_kapcsolat_normalis_es_kolcsonos_elonyokkel_jar