A magyar–iráni nukleáris megállapodás nincs, de az amerikai–szaúdi gigabiznisz rendben van? – szegeztük a kérdést az Amnesty International munkatársának, Demeter Áronnak
A szaúdi–jemeni háborúról tényleg keveset tudunk – ismerte el lapunknak nyilatkozva Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője, médiafelelőse, aki szerint önmagában azzal, ha egy szervezet, mint az övék, vagy egy ország, akár az Egyesült Államok, elmondja a véleményét egy másik országgal kapcsolatban, semmi baj nincs.
Demeter Áron: Azt próbáljuk meg elérni, hogy minden ország betartsa a nemzetközi szabályokat, csak az emberi jogok védelme a célunk (Fotó: MH)
– Július végén a Klubrádió reggeli műsorának vezetője szinte sírva kérdezte, Semjén Zsolt teheráni látogatását kiemelve, hogy miként lehet az emberi jogokat oly szörnyű módon megsértő országgal atomtechnikai megállapodást kötni. Iránban egyébként májusban voltak demokratikus elnökválasztások. Melyik, az ellenzéki pártokat támogató médium interjúvolta meg önt, hasonló riadalmat mutatva az Iránnal szemben választásokat, törvényhozást, turizmust nem ismerő, tüntetéseket nem engedő és az aktivistákat nyilvánosan keresztre feszítő vagy lefejező Szaúd-Arábia bizniszei iránt?
– Nyilatkozunk az olyan portáloknak, mint az Index.hu, a 444.hu, az ATV vagy még a váltás előtt az Origo.hu. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy szerintem igenis van érdeklődés a magyar sajtóban Szaúd-Arábia iránt.
– Akkor nekem nyilván farkasvakságom van, ha állandóan a csakis a magyarországi, oroszországi, törökországi, kínai és iráni jogsértésekbe ütközöm, azokról hallok a jogvédők részéről.
– Jellemzően külpolitikáról, főként Európán kívüli országokról kevesebb szó esik a magyar sajtóban, gondolom, ez megfelel a közönség érdeklődésének.
– Ön szerint helyes lenne, ha Trump elnök a Szaúd-Arábiával nemrégiben kötött száztízmilliárd dolláros fegyverüzlet nyomán Rijádban nem kardtáncra perdült volna, hanem inkább a „demokráciába bombázná” e királyságot? Mint tette, illetve teszi azt oly sok országgal, most éppen Venezuelát fenyegetve?
Folytatás:
http://magyarhirlap.hu/cikk/95435/Nyilvanvaloan_letezik_ez_a_kettos_merce