Levél a budapesti amerikai ügyvivőnek az ihatatlan magyar csapvíz ügyében: megvédem Önt!

 

David J. Kostelancik
Ideiglenes ügyvivő
az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége

 

Uram!

Július 31-én jelent meg a hazai sajtóban az a hír, hogy az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC – Centers for Diseas Control and Prevention) friss jelentése szerint Magyarországon nem ajánlott a csapból vizet inni.

Az Amerikai Járványügyi Hivatal nem kért az ivóvíz minőségére vonatkozó adatokat a magyarországi ivóvíz minőségi adatbázist kezelő Országos Közegészségügyi Intézet vízhigiénés osztályától, tájékoztatta a magyar sajtót az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A CDC diagnózisa Magyarország imázsát súlyosan rontja az idelátogatni szándékozók előtt is, hiszen hazánkban a vízminőség megfelelősége 95 százalék fölötti. Sőt, a Mavíz szerint a magyar csapvíz íze jobb, ásványianyag-tartalma pedig magasabb több nyugat-európai országhoz képest is. A Mavíz fel is vette a kapcsolatot a Külügyminisztériummal annak érdekében, hogy az elkészült jelentéssel kapcsolatban korrekció készüljön.

Mindezt súlyosbítja az a tény, hogy a CDC-t világszerte hiteles, magas színvonalon dolgozó intézetnek ismerik.

Az a tény,  hogy a CDC nem kért adatokat, azt sejteti, itt politikai szándékról is lehet, vagy sokkal inkább van szó.

Az azóta eltelt két nap alatt Ön nem szólalt meg.

Balliberális sajtónkat ismerve egyáltalában nem csodálkoztam, hogy ott nyomát nem látom a felháborodásnak, hiszen az a világon egyedüliként élvezi, ha saját lakterületébe rúgnak.

Hogy egyébként amúgy sem túl harcias jobboldali sajtónk is  szinte lenyelte az ügyet egy-egy rövid tudósítástól eltekintve, az nagyon nem tetszik.

Ugyanis én roppant mértékben felháborítónak tartom ezt az újabb aljas amerikai támadást Magyarország ellen. El tudom képzelni, mit írt volna az amerikai sajtó fordított esetben.

Noha egyedüli hangként ezt kijelentve furcsának tűnhet, de felháborodásom oly mértékű,  hogy elkezdtem Önt félteni, ugyanis nem tudom elképzelni, hogy ezzel az indulatommal egyedül lennék.

Mi van, ha még egy nálam is mérgesebb embert hívnak meg netán egy következő követségi összejövetelükre és az illető Önt a helyszínen netán fejbe akarná rúgni?

Ezt semmiképpen nem szeretném és kérem, nagykövetségük 27 éves gyakorlatában ezúttal kivételt téve hívjon meg a fogadásra, hogy Önt megvédelmezhessem, nehogy az Ön megrugdosása hazánk hírnevét annál is tovább rongálja, mint amilyen mértékben az Önöknek és híveiknek már köszönhető.

A fentieket természetesen vegye annak, ami: fekete humor.

De jól esett.

Remélem Önnek nem.