Kormányinfó: kormánypénzek idegen nyelvek tanulására és az Eurázsiai Gazdasági Unió

Tisztelt Miniszter Úr!

A Magyar Idők tegnapi számában „Nem hatékony a magyarok nyelvtanulása” főcímmel és „Pluszforrásokat adnak arra, hogy tanórán kívül is segítsék a vizsga sikerességét” alcímmel írnak arról, hogy a kormány segíteni akar, amiért „Az utolsók közt kullogunk az Európai Unióban az idegen nyelvek ismerete terén, ezért Nyelvtanulással a boldogulásért címmel 3,3 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint jó a pályázati elgondolás, viszont további reformra szorul az idegen nyelvi képzés”.

A tegnapi Magyar Nemzet „Hanyatlik a magyar innováció”  című cikkében felsorolja az innovációban vezető országokat. Nyilván véletlenül kivétel nélkül azon országok állnak elől az innovációban, ahol a legjobb az idegen nyelvtudás, elsősorban természetesen az angol.

Hány évtizedig csukják be még szándékosan a szemüket azon tény fölött, hogy rendkívül szoros összefüggés van az idegen nyelvek ismeretében vezető országok és a tévében bemutatott idegen nyelvű filmek feliratozása között, míg a nyelvismeretek terén legrosszabb helyen álló országok mindegyikében szinkronizálják az idegen nyelvű filmeket?

Önök az élet szinte minden területén – nem igazán köztudottan – politikai ellenségeit és ellenfeleit részesítik előnyben és árasztják el közpénzekkel. Van-e más magyarázata annak, hogy semmilyen lépést nem hajlandók tenni annak érdekében, hogy az idegen nyelvű filmeket ne szinkronizálják, mint kormányzatukban a túlnyomórészt liberális színezetű szinkronizálókkal jó kapcsolatokat ápolók ellenállása? Ugyanis a szinkronizálás megszüntetésére ösztönzéssel, illetőleg a köztévében ennek megállításával, hatalmas lépést tennének a most felnövekvő nemzedékek idegen nyelv tudásának elősegítésére.

 

Igor Dodon moldáviai elnök két nappal ezelőtt kijelentette, hogy miután országa súlyosan pórul járt, amiért társulási megállapodást kötött az Európai Unióval, úgy döntött, a jövőben népszavazáson kérdezik meg a moldáviaiakat, kívánnak-e csatlakozni az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz (EAEU). Hozzátette, a csatlakozás révén több százezer munkahely jön majd létre Moldáviában.

Mivel a lehetőségekből nem zárható ki teljesen, hogy a középtávú jövőben a hazánk elleni uniós hisztéria nyomán olyan lépésekre szánja el magát Brüsszel, George Soros által nyilván immár még a szokottnál is intenzívebben ösztökélve, ami miatt Önök úgy ítélik meg, Magyarország uniós tagsága tarthatatlan,  nem lenne már most itt az ideje, hogy tájékozódjanak netán szükségessé váló  EAEU tagságunk feltételeiről? És felmérni azt, hogy az ottani, hatalmas piacok milyen gazdasági előnyöket hoznának nekünk? Nem elfeledve azt sem, hogy tizenhárom éves uniós tagságunk után és ellenére az ellenzék gyakori állítása szerint a 4 millió koldus országa lettünk.