A cím: Magyarország az új kínai Selyemút forgatókorongja
A Marshall-terv óta a legnagyobb infrastruktúra projektről van szó, kezdi picit eltévedve az MRD, ugyanis az Új Selyemút nagyobb projekt az előbbinél.
„Írd és mondd, 900 milliárd eurót fektet be Kína az évszázad tervébe, az Egy Övezet Egy Útba…, amelyet Új Selyemútnak is neveznek”.
Lesznek benne vasútvonalak, autópályák, kikötők, repülőterek, erőművek, csővezetékek.
E gigantikus projekt megbeszélésére találkoztak Pekingben vagy száz országból jött képviselők május közepén.
Ahol megjelent Orbán Viktor miniszterelnök is.
Az első alcím:
A globalizáció régi modelljének a vége
„De míg az EU sok állama a kínai tervekkel szemben várakozó kételyekkel nézett szembe, Magyarország már fejjel kimagasodva tört be a történetbe: már 2015-ben Magyarország az első európai ország volt, amely az Új Selyemút keretein belül az első európai országként együttműködési szerződést kötött.
Orbán már egy új világrend kialakulását látja.”
Az MDR ezután Orbán pekingi beszédét idézi, amelyben melegebb éghajlatra küldte a globalizáció régi modelljét és üdvözölte az újat.
A magyar kormány a Kínával történő együttműködéstől nagy előnyöket vár. Arra számít, hogy az Új Selyemút három útja közül kettőnél fontos forgatókorong lehet, azaz olyan kereskedelmi központ, amelybe számos befektetés özönlik külföldről, főként Kínából.
A magyar kormány azt is reméli, hogy a kínai vállalatok legalább néhány terméket Magyarországon fognak legyártani. Magyarországon a magyar termékek Ázsia felé irányuló nagyobb exportlehetőségre is számítanak.
Az Új Selyemút egyik központi projektje Magyarországon már úton van. Ennek értelmében megújítják a Budapest-Belgrád tehervágányokat és a jelenlegi nyolc órás utazási időt két és fél óránál kevesebbre csökkentik.
Ezután ír még arról is, hogy Brüsszelben vannak kételyek a projekt iránt, de Orbánt ez hidegen hagyja. Különben is, láthatóan jobban érzi magát Pekingben, mint Brüsszelben.