Hivatalos brüsszeli válasz: az EU nem emel gátat a szaúdi finanszírozású terrorista propaganda elé

A Magyar Hírlap a következő kérdésekkel fordult az Európai Bizottság kommunikációs főigazgatóságának magyarországi képviseletéhez:

Lenne lehetősége az Európai Uniónak egységesen megtiltani, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok stratégiai szövetségese,  a tagországokba exportáljon szalafista/vahhabista ideológiát bármilyen módon, beleértve a szélsőséges ideológiát prédikáló medreszék finanszírozását?

Felix Bubenheimer, a képviselet sajtó és médiafelelőse így válaszolt:

„A felvetett kérdésekben, beleértve a vallási intézmények finanszírozását, nem az uniós, hanem a nemzeti jogszabályok az irányadóak, azaz nemzeti hatáskörbe tartoznak az ilyen jellegű intézkedések.”

Megkérdeztük azt, hogy felmerült-e a kérdés uniós hatáskörbe helyezésének gondolata?

A következő választ kaptuk:

„Tudomásunk szerint még nem született olyan javaslat, hogy ezek az ügyek uniós hatáskörbe kerüljenek.”

Harmadik és egyben legutolsó kérdésünk így hangzott: amennyiben – mint állítják Németországban és nem egy más EU-tagországban – a bevándorlás hasznos, jó dolog, miért kell a büntetés gondolatával játszadozni azon tagországok esetében, akik nem akarnak a „jóból” részesedni? Vagy mint mondják: nem akarnak „szolidárisak” lenni. Egy gyereket sem büntetnek azért, mert nem hajlandó a mások által jónak és finomnak tartott csokoládét elfogadni. Hozzátettük, amikor lapunk a közelmúltban ugyanezt a kérdést feltette Václav Klaus volt cseh államfőnek, válaszát a vele készült interjúban azzal kezdte, hogy az igen jó  kérdés.

Az Európai Bizottság válasza így hangzott:

„A bevándorlás alapvetően nemzeti hatáskör, ennek szabályozásáról tehát minden ország maga dönthet. Ettől meg kell különböztetni a nemzetközi jogon alapuló menekültügyi rendszert. Itt az utóbbi időben különösen nagy teher hárult két uniós tagállamra. A többi tagállam többsége egyetért abban, hogy úgy vállal szolidaritást Görögországgal és Olaszországgal, hogy átveszi az ottani menedékkérők egy részét. Magyarország pedig más módon, például anyagi hozzájárulással vagy a határőrizetben való részvételével szeretné szolidaritását kifejezni. A menekültügyi rendszer reformjához kapcsolódóan erről jelenleg is zajlik a vita a tagországok között.”

Lovas István, Magyar Hírlap, 2017-01-17

Megosztás: