Számos módon igyekeznek megoldani a világ pénzügyi válságát. Beleértve a nemzetközi együttműködés és globális kormányzás új modelljeit.
A kérdés az, hogy Kínában az ősi eurázsiai „Selyemút” mai felélesztése megoldással szolgálhat-e?
Az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés – az egykori selyemút 2013-ban Hszi Csinping kínai elnök javaslatára megkezdett újjáélesztése, a világ legnagyobb szabású beruházása – friss energiát kíván bevinni a globális fejlődésbe.
E kezdeményezés magában foglalja az Új Selyemút Gazdasági Övezetet és a 21. Század Selyemutat, amelyek az ősi Selyemút koncepcióján és útjain alapulnak.
Az Új Selyemút Gazdasági Övezet Kínából nyugatra halad, átvágva Közép-Ázsián és Nyugat-Európába fut be.
A 21. Század Tengeri Selyemút Kínából déli irányba indul el, összekapcsolva a dél-kelet ázsiai országokat, Afrikát és Európát.
Kína a két út mentén fekvő országokkal együttműködik az infrastruktúra kiépítésén. (Mint ahogyan hazánkkal a Belgrád-Budapest gyorsvasút vonalának megépítésén.)
2016 júliusáig kínai vállalatok 52 gazdasági övezetet hoztak létre több mint húsz országban, egy milliárd dollárt fizetve adókban és csaknem 160 000 munkahelyet létrehozva.
2016 első 11 hónapjában Kína az Egy Övezet Egy Út mentén fekvő országokkal 848,9 milliárd dollár értékben kereskedett, ami a teljes kínai kereskedelem 25,7 %-a.
/További részletek a kínai globális televízió angol nyelvű portáljára vezető linkre kattintva található./
Megjegyzés: Kína nem azzal foglalkozik, hogy ki a populista, ki nem, kivel szemben léphet fel agresszíven vagy hogy ki legyen fő és mellék ellensége(i), és nem emlékezteti minden „a történelem legsötétebb fejezeteire”.