NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG
Médiatanács
1525 Budapest Pf. 75
Ügyiratszám: MN/26548-2/2016
Ügyintéző: dr. Drotár Annamária
Tárgy: Határozat kérése testületüktől a Népszava napilap augusztus 25-i nyomtatott kiadása utolsó oldalán „Fűnyírót és laminált padlót lop a magyar” címmel megjelent cikk ügyében, a Magyar Lapkiadók Egyesülete tárgyában tett panaszomnak elutasítása, majd az elutasítás megfellebbezésének elutasítása után.
Tisztelt Médiatanács! Tisztelt fűnyíró és laminált padló tolvajok!
Önök 2016. szeptember 8-i dr. Koltay András koordinátor által fogalmazott levelükben értesítettek arról, hogy az Önökhöz a fenti tárgyban benyújtott panaszomat azzal hárították el, hogy Önök a Magyar Lapkiadók Egyesületét (MLE) „felhatalmazhatják” (feltételes mód) a panasz elbírálására, mert az MLE illetékes felügyeletét „elláthatja” (feltételes mód) és azt oda kell benyújtanom, mert e testület alá tartozik a Népszava felügyelete. Mint később ki fog derülni, az MLE igen hatékonyan védi a hozzá betagozott médiumokat.
Ugyanakkor 2013 májusában Médiatanácsuk történetében siettek meghozni egy döntést, történetük első büntetését, negyedmillió forint összegben, amelyet a Magyar Hírlapra róttak ki, amiért ott Bayer Zsolt „Ki ne legyen?” című, a szigethalmi késelést tárgyaló cikkében azt írta, hogy a cigányság egy része (vagyis nem az egésze, mint ahogyan az egész magyarságot nevezte tolvajnak Németh Péter lapja) „állat, és állatként viselkedik”.
Idén májusban ismét siettek ugyanekkora büntetést kiróni a Magyar Hírlapra, amiért ott Bayer Zsolt az iszlám követőit és a tizennégy évnél idősebb migránsokat „potenciális gyilkosoknak” nevezte egy tavalyi cikkében. Ellentétben a Németh Péter-féle Népszavával, amely a magyarokat nem „potenciális”, hanem minden korlátozó jelző nélkül nevezte tolvajoknak.
Önök kérésemre nem voltak hajlandóak kiadni a feljelentő nevét.
Amikor Bayer Zsoltnak augusztus 20-án átadott kitüntetését követően és annak ürügyén a nyugati sajtó ismét rágalomhadjáratot indított hazánk ellen, a magyarokat és a kormányt elsősorban antiszemitának, valamint idegenellenesnek, cigányellenesnek, intoleránsnak, stb. nevezve, e lapok szinte mindegyike véres húscafatként, saját aljas vádjaik igazolására és legitimálására mutatták fel az Önök Bayer Zsolt ellen hozott büntetéseiket.
Tarthatatlan, hogy az Orbán-kormány alatt működő intézmények igen nagy része kettős játékot játszik. Egyrészt a kormány minden elvárását túlteljesíti, hogy onnan ne érje semmi a ház elejét, másrészt retteg a balliberális véleményformálók terrorjától, illetőleg véleményhegemóniájától és nem meri őket megsérteni, súlyos károkat okozva a jobboldalnak és a magyar érdekeknek, illetve Magyarország imázsának. Miközben ezen intézmények tisztában vannak, kétdimenziós játékukat nyugodtan folytathatják, mert a kormánynak – igen helytelenül – a legnagyobb gondja is kisebb annál, minthogy ezeket a nemzeti érdekeket súlyosan sértő intézményes működések ügyében bármit is tenne.
Sőt, egyes intézmények odáig mennek, hogy napi rendszerességgel dolgoznak a balliberális véleményformálók ízlése szerint, mint például a nyilvánosság hírekkel történő ellátásában központi szerepet játszó Magyar Távirati Iroda (MTI), amely belföldi híreiben száz százalékosan kiszolgálja a kormányt, míg külföldi híreiben módszeresen kiszűri mindazon fontos információkat, amelyek a jobboldal érvrendszerét erősítik, de ártanak a balliberális oldalnak, illetve azokat kínos helyzetbe hozza.
Az MLE-nek az eljárás megindításáért, majd az elutasított fellebbezésért is megfizettem a 3-3 ezer forint illetéket, miközben Önök – mint azt egy magát megnevezni nem kívánó forrás tájékoztatott róla – több százezer forinttal támogatják ezt a szervezetet, amely legutóbb is politikai állásfoglalást adott ki a kormányt okolva a Népszabadság megszüntetése ügyében. És Önök eljárás megindítására nem kérnek a panaszosoktól illetéket.
Az MLE-nek nyilatkoznom kellett, hogy nevemet bárki érdeklődőnek kiadják. Ezt is megtettem. Sőt, arra is kértek, jelezzem, milyen jogszabályt sért a cikk és hogy Németh Péter válaszolt-e az ügyben, mintha egy magyarázkodás bármit is számítana a magyarság egészének „qua magyarság” tolvajjá minősítésének enyhítésében.
Mint az MLE-n belül dolgozó, magát megnevezni nem akaró forrásom elmondta, az Egyesület az elmondottakat igen hatékonyan alkalmazza akadálynak az oltalma alatt álló médiumok elleni panaszok benyújtása elé és ez panaszomig tökéletesen működött is: minden panasz a befizetés előtt elakadt.
Az MLE-től érkezett, 2016.november 22-i keltezésű elutasító határozatot (mellékelve) Dr. Nehéz-Posony Márton, a Szakértői Bizottság elnöke, Ungár Klára ügyvédje írta alá.
Az MLE infokommunikációs szakjogásza, dr. Szilágyi Zsuzsanna hivatalosan tájékoztatott arról, hogy ezt követően az Önök feladata a panasz elbírálása és a határozat meghozatala.
Vagyis: immár nem tudják elkerülni a döntéshozatal felelősségét.
Panaszomban hangsúlyoztam, a cikkben szó nincs a magyarokról. A forrás a szállóvendég tolvajok között nem tesz etnikai különbséget. Hangsúlyoztam, a magyart tolvajnak nevezni veszélyes következményekkel is járhat.
Bécsben például ez súlyosbíthatja az ott uralkodó előítéleteket és diszkriminatív intézkedéseket generálhat az ottani magyar vásárlók ellen, hiszen ha egy magyar lap állítja: a magyar tolvaj és lop, miért ne vehetnék azt készpénznek?
A Népszava az internetes archívumában azóta – nyilván előre védekezve az esetleges következményektől – „Viszünk minden mozdíthatót nyaraláskor” címre változtatta az eredeti, Fűnyírót és laminált padlót lop a magyar címet.
Az MLE a panasz „első fokú” elutasításánál példákat hozott fel, hogy mennyire elterjedt a magyarok magyarként való általánosító, negatív beállítás.
Fellebbezésemben ezt írtam:
Két példát hoztak a hir7. és a morningshow.eu kapcsán. Az előbbi szerint „így-lop-a-magyar…”, az utóbbi szerint „trükközik-es-lop-magyar”. Harmadikként említik még a Bors példáját, amely szerint a magyar nyaraláskor WC tartályt és perzsamacskát lop.
Önök határozatuk indoklására egy hungarikumnak – a saját nemzet degradálása – tekinthető, mélyen elítélhető gyakorlatból merített példákkal igyekeztek alátámasztani azt, amit a magyar olvasók éppen olyan széleskörűen ítélnek el, mint ahogyan azt tennék máshol, ha az ott meghonosodott volna.
Az általam ismert tíz nyelven végzett internetes kutatásaim ellenére sem találtam olyan cikket, amely szerint a Népszava cikk címéhez hasonlóan az „amerikai”, a „kanadai”, az „angol”, a „francia”, a „német”, a „belga”, a „holland”, a „spanyol”, a „mexikói” és a többi etnikum tolvaj lenne bármely cikk címében vagy szövegében.
Önök – véleményem szerint – elítélnék azt a cikket, amelynek a címében például az állna, hogy „Fűnyírót és laminált padlót lop a cigány” vagy a zsidó.
A Dr. Nehéz-Posony Márton által aláírt elutasítás érveimet az ellenkezőjeként értelmezve és durván kicsavarva azt állította , hogy „súlyos diszkrimináció” és „megengedhetetlen előítéletesség lenne „a cigányok” és „a zsidók” „megbélyegzése” olyan megfogalmazásban, mintha én nem egy megbélyegzést akarnék elítéltetni, hanem az ilyen fordulatokra szólítanék fel.
Önöket tehát arra kérem, bírálják el a panaszt és döntsék el, egyenértékű-e „a magyar” az MLE elutasításában felsorolt valamennyi etnikummal, vagy nem, azaz megilleti-e a magyarokat ugyanazon védelem, mint más etnikumokat, vallási közösségeket és így tovább.
Amennyiben elutasító határozatot kapok Önöktől, nyílt levélben fordulok vagy Orbán Viktorhoz vagy Lázár János miniszterséget vezető miniszterhez, őket, az Önök szentesítésének megfelelően, „tolvajnak” (azaz, a Népszava értelmező szinonimájaként magyarnak) nevezve.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként november végén Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése kapcsán elmondta, vége a polkorrektség politikai elnyomásának, „a szellemi elnyomás legelnyomóbb eszközéhez” és „visszatérhetünk a szabad diskurzus korába, ahol nem kell félnie az embernek. A liberal non democracyből visszatérünk a szabadsághoz”.
Kérem Önöket, hogy ennek szellemében hozzanak határozatot, ami mérföldkövet jelenet az egyenlő bánásmódban, és hazánkat emancipálja: a büntetéstől való félelmében nálunk ugyanúgy tartózkodni fog a szakma a többségi nemzet megsértésétől, lealacsonyításától, mint ahogyan ez világszerte a norma.
Nem beszélve arról, hogy a bátorság mindenfajta kábítószernél felszabadítóbb érzést idéz elő és az ennek szellemében hozott döntésük a magyar társadalom hatalmas többségének egyetértésével fog találkozni.
Járulékos kárként felhívnám szíves figyelmüket arra is, hogy elutasító határozat esetén Németh Péter főszerkesztőt egy demonstratív cikkben egy underground – és így nem büntethető – portál akár ki is zárhatja a tolvajok (magyarok) soraiból.