Interjú a Magyar Hírlapnak
Andreas Unterberger: Azonnal megindították a támadást a Magyarországról kivándoroltak és otthoni balliberális barátaik
Az osztrák és a német sajtó túlnyomórészt baloldali, így nem kell meglepődni azon, hogy elragadtatják magukat Orbán Viktor bírálatában, míg a 2006-os erőszakos események nem hatották meg őket – derült ki Andreas Unterberger szavaiból. A közismert osztrák újságíró, a Die Presse, majd a Wiener Zeitung egykori főszerkesztője lapunknak arról is beszélt, kik és hogyan formálják az osztrák közvéleményt hazánkkal kapcsolatban.
Lovas István
– Hogyan értelmezzem azt, hogy október 13-án a tényekre támaszkodó cikket mert írni a blogján az osztrák tulajdonos által felfüggesztett Népszabadságról?
– Egyáltalán nem értem a kérdését. Ugyanis az elmúlt negyven évben ez volt a munkám. Cikket írni tények alapján. Úgy tanultam, hogy ezt hívják az újságírószakma lényegének.
– Ezt azért kérdezem, mert az osztrák sajtó eddig a Népszabadság esetében feltételezések, vádak és a magyarországi balliberálisok összeesküvés-elméleteit visszhangozva írta minden cikkét.
– Igen. Ezt csinálják. Nemcsak Ausztriában, hanem jórészt Németországban is, ahol az újságírók ugyancsak baloldali társaság. Nemcsak Magyarország tekintetében foglalnak el baloldali pozíciót egy vitában, de minden más kérdésben is. Legyen az bevándorlás, migráció, gazdaság. Ausztriában az újságírók nyolcvan-kilencven, Németországban hetven-nyolcvan százalékban baloldaliak.
– Miért tartott az osztrák Profil hetilapnak szombatig, hogy megkérdezzék a Népszabadság osztrák tulajdonosát, Heinrich Pecinát a felfüggesztés okairól? Vagy legalább egy osztrák lapnak azt jelezni, hogy megpróbálta őt elérni?
– Fogalmam sincs. Őket kellene megkérdeznie. A média automatikusan átveszi azt a változatot, amit a szocialisták hangoztatnak, és nem csak ebben az esetben.
– Most, hogy a Népszabadság tulajdonosa nyilatkozott, az osztrák sajtó továbbra is ragaszkodik majd az eddig hangoztatott balliberális összeesküvés-elméletekhez a Népszabadság kormányzati bezárásáról?
– Nem vagyok próféta, de azt hiszem, hogy ezt a sztorit továbbviszik, noha tompítva. Heinrich Pecina befektető, aki profitot akar. Ha egy üzlet nem megy, akkor nyilván meg akarja változtatni befektetési stratégiáját azzal kapcsolatban.
– Azt azért ismerjük el, hogy Magyarország esetében az osztrák és nyugati sajtó különösen hajlamos bármi rosszat írni, ha az országot nem balliberális koalíció irányítja. Rosszul látom?
– Ausztriában és több más nyugati országban számosan élnek olyanok, akik Magyarországról vándoroltak ki, és szoros kapcsolatokat ápolnak a magyarországi balliberális barátaikkal. Ők a Népszabadság ügyében azonnal megindították itt a kampányt. Mint Paul Lendvai.
– Ha korábban az ön irányítása alatt működő Die Pressében például az osztrák szocialisták pártjának lett volna 25 százalékos tulajdonrésze, azt nevezte volna bárki függetlennek, ahogy az osztrák sajtó nevezte a Népszabadságot?
– Természetesen nem. A szocialista pártnak húsz évvel ezelőtt – mint erre utaltam is cikkemben – megvolt a saját lapja, az Arbeiter-Zeitung. Pártlap volt, de becsukták olvasói érdeklődés és így megfelelő bevételek hiányában. Nagyon kevesen tudják, de ez a lap a második világháború után a legnagyobb példányszámú napilap volt Ausztriában. Vagyis a története nagyon hasonlatos a Népszabadságéhoz.
– A mai belga Le Soir című napilapban a magyar miniszterelnököt egyetlen mondatban Ducénak, Führernek és Conducatornak nevezik. Ön szerint a nyugati média megőrült? Soha nem olvastam ilyen jelzőket például Enrique Pena Nieto mexikói elnök neve előtt, noha ami ott van… Mi ez az esztelen gyűlölet Magyarországgal szemben, ha az nem balliberális irányítás alatt áll?
– Tényleg megdöbbentő, de nem ismerem a belga sajtót, és nem olvasok franciául. De úgy tűnik, hogy a nyugati országokban egyre éleződik a jobboldali-baloldali ellentét. Mint Franciaországban, ahol igen intenzív stádiumba váltott a Nicolas Sarkozy volt elnök elleni sajtóhadjárat, noha nem tudom, hogy nevezték-e már a volt elnököt Führernek meg Ducénak. Belgiumban is igen vad támadások látnak napvilágot a flamandságukat hangoztató mozgalmakkal szemben. Egyértelmű, hogy nem tisztességes az Orbán Viktor miniszterelnök elleni ilyen jelzők használata, de tudnia kell, hogy Ausztriában igen hasonlatos hangnemben írnak az Osztrák Szabadságpártról vagy a konzervatív Néppárt egyes politikusairól. Aki ezektől az újságíróktól jobbra áll, az fasiszta, diktátor és a többi.
– Önöknél menesztik azokat az újságírókat, akik naponta nem írják le tízszer káromkodás és átkozódás gyanánt a „populista”, „nacionalista”, „szélsőséges” szavakat vagy a „gyűlölet” kifejezést például egy magának jobboldali kormányt választó Magyarország esetében?
– Tudja, ha egyes véleményformálók valamit kijelentenek, akkor senki nem mer ellenük érvelni. Ez a ruha nélkül megjelenő király tipikus esete, amikor csak egy gyerek merte mondani, hogy meztelen.
– Nem érdekes, hogy tíz évvel ezelőtt például a „gyűlölet” szó az önök sajtójában sem szerepelt a Magyarországot uraló Gyurcsány-rezsim kapcsán, amelynek azonosítatlan rendőrei a tüntetések idején ártatlan járókelőkre lőttek gumilövedékkel, vertek össze babakocsit toló kismamákat, vagy kínozták meg emberek tucatjait, akiket az állami rádió épületébe zártak. Csak nem kettős mércéről beszélünk?
– Ez is annak tudható be, amit már mondtam. Ezek az újságírók főként baloldaliak. A másik ok, hogy a magyar nyelvet igen nehéz megérteni külföldieknek.
– Tegnap nagyjából hetedszer olvastam vagy Paul Lendvaitól, vagy valamelyik hozzá közel álló újságírótól, hogy Magyarország „Führerstaat”, azaz „Führer-állam”. Mikor volt utoljára, hogy látta volna az osztrák sajtóban például egy Szaúd-Arábiáról szóló cikkben, hogy az diktatúra? Holott az az. Magyarország viszont nem. És akkor a nyugati sajtóhoz hasonlóan hadd legyek én is „újságírótlan”, és kérdés helyett kijelentek valamit: nálunk az ellenzék nem azért nem tud választásokat nyerni, mert Magyarországon diktatúra van, hanem azért, mert a magyarok nagy része undorodik attól a világon csak nálunk található ellenzéktől, amely saját népét utálja és az ellene fellépő külföldet imádja, és hazáját naponta feljelenti.
– Baráti cikket nemigen írnak Szaúd-Arábiáról, de arra nem emlékszem, hogy ezt a kifejezést használták-e az ilyen cikkekben. Sok kérdést szegez nekem, amelyek miatt úgy érzem, meg kell védenem az osztrák sajtót. Viszont magam is több száz cikkben bíráltam az osztrák sajtó minőségi hiányosságait, a baloldali tendenciákat. Az is baj nálunk, hogy igen kevés azon Magyarország-szakértők száma, akik hangosan tudnának megszólalni annak érdekében, hogy Magyarországról a tények alapján írjanak.
http://magyarhirlap.hu/cikk/69057/A_baloldale_a_nyugati_sajto