1.
Iain Lindsay őexcellenciájának
Az Egyesült Királyság új budapesti nagykövetének
Tisztelt Nagykövet Úr!
Emberemlékezet és a kommunizmus bukása óta nem volt hazánknak olyan külföldi hatalom nagykövete, aki úgy mutatkozott be a nyilvánosságnak, mint amikor március 30-án átadta megbízólevelét a köztársasági elnöknek.
Úgy, hogy nemzeti viseletben, saját, skót származását hangsúlyozva vonult el a tiszteletére felálló katonai sorfal előtt.
Az ebben rejlő üzenet senki számára nem veszett el. Nem kell felmérést végezni ahhoz, hogy tudjuk: a magyarok többségében ez mély rokonszenvet keltett, kisebbségében pedig undorral vegyes visszatetszést.
Elődei és kollégái eddig állomáshelyükön mind szavaikkal, mind megjelenésükkel fordítva akartak tetszést aratni. Az ex-kommunistáknál és – ameddig még léteztek párt formájában – az SZDSZ-nél. Fütyülve a többségre. Ami hosszú távon nagyon visszalő. Mint diplomatanyelven mondják, kontraproduktív.
Csak két címet idézek példaként arra, miként fogadta megbízólevele rendkívüli formában történt átadását két portál.
A Georges Soros (az az ember, aki a Bank of Englandet és a brit fontot „törte meg”) finanszírozásában a honi „médiadiktatúrában” megjelenő 444.hu ezzel a címmel adott tudósítást: „Hegylakónak öltözve tette tiszteletét Áder Jánosnak az új brit nagykövet.”
A Hírek24 portálján pedig így: „Skót szoknyában parádézott Őfelsége pesti követe”
Ahol ilyen mondatok olvashatók: „Lindsay dörzsölt diplomata”. Nyelvtudását és családját pedig így köti össze: „…japánul és románul tanult, na meg van egy felesége és gyereke”. (A 444.hu legalább azt a tényt odabiggyeszti, hogy teljes román nyelvi kiképzésben részesült.)
Talán említenem sem kell, hogy egy amerikai nagykövetről nyelvük kitépése árán sem írnának így e portálok, még ha e diplomata hat gallonos texasi kalapban adná át megbízólevelét. Vagy akár a holland vagy svéd nagykövetről, akik éppen egy budapesti szivárvány fesztiválról a TASZ-hoz vagy a Helsinki Bizottsághoz rohantukban öltenének egy önfeledt pillanatukban kucsmát vagy pörge kalapot.
Egy debreceni hírportálról – és annak nyomán oly sok helyen – viszont azt tudhatjuk meg az oda kitett videóból is, hogy Ön milyen meglepően jól beszél már most magyarul, miután a Debreceni Egyetemen kóstolt bele a magyar nyelvbe.
Nagykövet úr, Isten hozta, és lehetőleg sokáig maradjon nálunk, a világért sem távozva, ha netán Londonban némi bajok is akadnának a mai kormány felállásában.
2.
Dr. Heinz-Peter Behr
A Németországi Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete
Tisztelt Nagykövet Úr!
Szeretném önt tisztázni azon vád alól, hogy ön a „kecskebaszók” kategóriájába lenne sorolható, mint ahogyan azt hazája egyik nagynevű kiadója, az Axel Springer vezérigazgatója fejtette ki ma, a Die Welt című német napilap vasárnapi kiadásában megjelentetett nyílt levelében (Szolidaritás Jahn Böhmermannal!)
A levélíró Mathias Döpfner azért veszi védelmébe a ZDF német közszolgálati tévéállomás egyik műsorvezetőjét és komikus színészét, mert akár három év börtön is fenyegetheti, amiért gúnyolta Erdogan török miniszterelnököt. (Most a mainzi ügyészség előrángatta a német büntetőtörvénykönyv 103-ik paragrafusát – „külföldi államok szervezetei vagy képviselői becsületének megsértése” – , és e bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást ellene akkor, amikor például a magyar miniszterelnök ugyanezen és minden más német közszolgálati és magán adón történő megsértése esetén e paragrafus soha nem került elő.)
Döpfner vezérigazgató úr – akinek cége Magyarországon csak vidéki napilapból kilencnek a birtokosa, nyilván a Németországban az ő lapjai szerint is kereplőként ismételgetett magyarországi médiadiktatúra keretében – azért van felháborodva, mert hogy szerinte a „kecskebaszó Edogan” szöveg éppen úgy nem lép túl a törvényes kereten és a sajtószabadságén, mint a röviddel azelőtt az ARD-n sugárzott Erdogan gúnydal. De ennél Döpfner továbbmegy.
Azt írja, hogy „Böhmermann úrnak most meg kell tanulnia, más normák érvényesek, ha egy török csúcspolitikusról van szó. Németországban egyfajta állami válság tör ki, mivel ön (mármint Böhmermann, a nyílt levél címzettje ) Erddogant ’kecskebaszónak’ nevezte. Apropó baszás. Amikor a ZDF – illetékekből finanszírozott oktatási feladatának tapintatosan megfelelve – ’Bazd meg, Bild-Zeitung’ hashtaget hozott létre és ehhez biztosította magának a ’fickdichbildzeitung.com’ (’bazdmegbildzeitung.com’) domain nevet, amely linkje máig is él a ZDF egyik helyén, akkor a német értelmiség örömteli felajzottságában dagadtra paskolta combját. Vagyis ’Bazd meg, Bild’, és ezt adja ki feladatként a Második Német Televízió (ZDF), és legnézettebb idejében sugározza, majd pedig multimédiásan árulja online – ho-ho-ho, puszi nyugisan.”
Eddig ezt egy olyan átlagember is megírhatja, akinek helyén van az esze és olykor a szíve is. De ami a levél utóirataként áll, az, nagykövet úr, elsöprően tisztességes kiállás. Mégpedig olyan, amivel a német fősodratú sajtónak is mindennapos, hűséges olvasójaként az elmúlt években nem igen találkoztam.
Idézem:
„U.I. Szeretnék, Böhmermann úr, a jövőt illetően minden megszövegezéséhez és gúnyolódásához tartalmilag teljesen és egészében csatlakozni, és annak minden jogi formájában azt a sajátommá tenni. Talán ily módon megismerhetjük egymást a bíróság előtt. Ahol Erdogan elnök a szatirikus ízléstelenségnek a szakértője lesz.”
Vagyis az Axel Springer vezérigazgatója kijelenti, teljesen rendben valónak találja, ha a német közszolgálat Erdogant „kecskebaszónak” nevezi.
És akkor most az én véleményem.
Döpfner úrnak az egyenlő mérce melletti példás kiállásán túlmenően egyáltalában nincsen igaza. A német adófizetők pénzén működő és a kormányának teljes mértékben alárendelt német közszolgálat ne nevezhessen kecskebaszónak egyetlen politikust sem. Ami nem csak ízlésbeli kérdés.
A napokban a közszolgálati Észak-Német Televízió (az NDR) az EU migránspolitikájának kudarcairól készített kisfilmet. A szereplőket a Star Wars fő karaktereinek feleltették meg. Angela Merkel kancellár az angyali Angeleai (Leia hercegnő) volt, ellenpólusként pedig – vészjóslóan dörgő háttérzene kíséretében – Darth Vader Orbán Viktor jelent meg, akit még Beata Szydlo lengyel kormányfő is segített.
Nos, ha a megtörhetetlen gerincű és rettenthetetlen bátorságú német közszolgálati tévé egyszer Merkel kancellár asszonyt jeleníti meg úgy, hogy egy kecske nemi gerjedelmi kísérlete elől menekülve köt olyan migránsmegállapodást a diktátor Erdogánnal, mint amit az ENSZ Menekültügyi Hivatal és emberjogi szervezetek embertelenként támadnak, akkor hiszek az önök közszolgálati adóinak függetlenségében.
De Döpfner úr levele implicite önt is a kecskebaszók kategóriájában löki. Ugyanis ha a magyarországi német uralomtól ízeiben és porcikáiban rettegő magyar közszolgálati televízió legalább egyszer elszánná magát (amire az esély nulla), hogy visszaadja azt, amit Magyarország vice versa kapott önöktől, akkor annak egy szatirikus adásában a budapesti német nagykövetek is e kecskebaszók light kategóriájába kerülnének. Az ön azon nagykövet elődjei, akik azzal hessegették el eddig a Bem rakpart tiltakozását, amiért közszolgálati adóik hazug alapon lightos kecskebaszóknak ábrázolták a mindenkori jobboldali magyar miniszterelnököt és soha a mindenkori, akár szemkilövető bal- és neoliberális miniszterelnököket, hogy a német közszolgálati média szabad és független.
És arról nem is beszéltem, hogy mi lenne akkor, ha az MTV élére egy olyan, német bátorságú igazgatót neveznének ki, aki önt is kecskebaszónak nevezné.
Ami ellen én ugyanúgy tiltakoznék, mint hogy akár Erdogánt, akár a magyar, akár a cseh, akár a lengyel állam- illetve kormányfőt így aposztrofálják.
Meggyőztem, Behr úr?
Ha igen és megtanítja alárendeltjeit viselkedni például arra, hogy olyan egyszerű kérdésekre merjenek válaszolni, mint amelyeket a német sajtóval kapcsolatban nemrég sajtósának küldtem, Bicskén vendégem egy jófajta schnapsra (Zwack-féle műpálinka kizárva).
Ha nem, akkor maradjon egy ke…