Csíkkozmás után Madéfalva: nyelvkorlátozás és szolgai hallgatás

madefalva-teruletrendezes-vn-001_b

A Törésvonalak című műsor mai sugárzandó adásának (Echo TV, 20:00) első fő témája az, hogy a román bíróság ismét súlyosan megsértette az őshonos magyar kisebbség nyelvhasználati jogát.

Január 22-én jött a hír, hogy a székelyföldi Csíkkozmás után immár Madéfalván is el kell távolítani a magyar községháza feliratot a helyi polgármesteri hivatalról, miután a marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen a felirat levételét követelő felperes javára döntött.

Véleményünk szerint nem tesz jót az ügynek az általános és, mondjuk ki, nem egyszer szolgai hallgatás. A hazai sajtó nem igen háborodik fel. Az RMDSZ hallgat. A vezetői által percenként az „alapértékeket” előrángató Európai Unió hallgat – és – mint az Európai Bizottság alábbi válaszából látható, gazemberül hazudik.

A magyar külügyminisztérium se szólal meg. Sőt, a Magyar-Román Alapszerződésre hivatkozik a hallgatása indoklásánál, amikor az kifejezetten a nyelvhasználati jogok betartását rögzíti, emígy:

  1. cikk/3

„A Szerzõdõ Felek tiszteletben tartják a romániai magyar és a magyarországi román kisebbséghez tartozó személyek azon jogát, hogy anyanyelvüket szabadon használhassák a magánéletben és a nyilvánosság elõtt, szóban és írásban egyaránt. Megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy ezek a személyek anyanyelvüket megtanulhassák és megfelelõ lehetõségük legyen ezen a nyelven képzésben részesülni az állami oktatás keretei között minden szinten és formában, szükségleteiknek megfelelõen. A Szerzõdõ Felek biztosítani fogják azokat a feltételeket, amelyek lehetõvé teszik az anyanyelv használatát is a helyi közigazgatási és bírói hatóságokkal való kapcsolataikban, összhangban a belsõ jogszabályokkal és a két Fél által aláírt nemzetközi kötelezettségekkel. E személyeknek joguk van arra, hogy vezeték- és keresztnevüket anyanyelvükön használhassák, és ezt hivatalosan el fogják ismerni. Azon területeken, ahol jelentõs számban élnek az illetõ kisebbségekhez tartozó személyek, mindkét Fél lehetõvé teszi, hogy a kisebbségek nyelvén is kifüggesztésre kerüljenek a hagyományos helyi elnevezések, utcanevek és más, a nyilvánosságnak szánt földrajzi feliratok.”

Ami az általános hallgatást illeti: vajon ugyanilyen helyzetben hasonlóan hallgatnának a szenvedő felek a Baszkföldön, Dél-Tirolban, Skóciában és oly sok más helyen?

A témában a Külügyminisztérium e kérdéseket kapta január 25-én:

Sent: Monday, January 25, 2016 4:01 PM
To: KKM – Sajtó Főosztály
Subject: Kérdés a külügyminisztérium állásfoglalásának hiányáról az erdélyi nyelvhasználati jog durva megsértése ügyében

Tisztelt Cím!

A szekelyhon.ro hírportál január 22-i keltezéssel elhelyezett híradása szerint (http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/madefalvan-is-eltavolithatjak-a-kozseghaza-feliratot)
Csíkkozmás után Madélfalván is el kell távolítani a magyar községháza feliratot a helyi polgármesteri hivatalról, miután a marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen a felirat levételét követelő felperes javára döntött.

Minisztériumuk az elmúlt három napban az ügyben – akár Csíkkozmás esetében – nem emelte fel a szavát, illetőleg nem adott ki nyilatkozatot, holott itt súlyos és intézményes jogsértésről van szó.

Az Echo tévében szombat este 8 órai kezdettel sugárzott Törésvonalak című műsorunkban e témával intenzívebben kívánunk foglalkozni állandó beszélgetőpartnereimmel, Lóránt Károly és Torba Tamás közgazdászokkal.

Még ma megkérdezem az EB budapesti képviseletét, hogy e kérdésben – ahol alapvető “európai értékeket” sérülnek – is azzal hárítanak-e, hogy Brüsszel nem illetékes.

A román kormány nem ennyire kényes a magyar kormány bírálatában: legutóbb például
(http://24.hu/kozelet/2015/09/17/a-roman-kormany-a-magyar-keritesepites-ellen-foglalt-allast/)
a bukaresti kabinet súlyosan bírálta a magyar kormányt, amiért az nem tartja tiszteletben az emberi jogokat a határkerítés-építés ügyében.

Kérdéseim a következők:

  1. Önök helyesnek tartják, hogy minisztériumuk szótlanul tűri el az ilyen romániai jogsértéseket az ott élő magyarok kárára?
  2. Önök azért hallgatnak, mert úgy vélik, ha felemelnék szavukat az ott élő magyarok ügyében, az rontaná az egyébként igen rossz állapotban lévő kétoldalú magyar-román kapcsolatokat?
  3. A magyar kormány hallgatása dogmatikai alapú vagy eseti mérlegelés kérdése?
  4. Nem lenne érdemes szakítani azzal az évtizedek óta fennálló tévhittel, hogy a határon túl élő magyarok jogainak megsértése elleni fellépés csak árthat a kétoldalú kapcsolatoknak a jogsértő ország és Magyarország között?

Válaszukat előre is köszönöm. Természetesen azt szó szerint olvasom be, illetve annak hiányáról tájékoztatom a nyilvánosságot, és e hiányt kommentálni fogjuk.

Technikai okok miatt kivételesen most pénteken két műsor felvételére kerül sor. Az e témával foglalkozó műsort a tévé február 6-án este 8 órás kezdettel sugározza.

Üdvözlettel:

Lovas István

Január 27-én ez a válasz érkezett a Külügyminisztériumtól:

 

Tisztelt Lovas Úr!

Feltett kérdéseire válaszunkat alább olvashatja:

A jelenlegi kormány az elmúlt öt esztendőben számtalan, magyarságpolitikai stratégiánk megvalósítása szempontjából kiemelten fontos döntést hozott az Országgyűlésben, illetve hajtott végre kormányzati szinten, beleértve ebbe a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, amelyek esélyt nyújtanak a kárpát-medencei magyar megmaradás hosszú távú biztosítására.

A Romániával folytatott kétoldalú kapcsolataink kereteit alapvetően a 1997. évi XLIV. törvényben kihirdetett „a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról” szóló szerződés, az ún. Magyar-Román Alapszerződés határozza meg. Az alapszerződés jelenleg az egyetlen olyan kétoldalú államközi dokumentumunk, amely alapján a lefektetett kisebbségvédelmi céljainknak hangot tudunk adni, illetve reményeink szerint a lehető legnagyobb mértékben realizálni is tudunk a román belpolitikai élet hektikus mozgásai közepette.

Az alapszerződés nyomán megalakult különböző profilú vegyes bizottságok fórumain – beleértve a Kisebbségi Együttműködési Szakbizottságot is – folyamatos eszmecsere folyik a két fél között, ezért bízunk benne, hogy a nemrégiben megalakult, technokrata beállítottságú új román kormánnyal sikerül a kétoldalú kapcsolatokat a normalizálódás útjára terelni. A kapcsolatok mielőbbi reménybeli normalizálódását egyébiránt az a tény is sürgetővé teszi, hogy Románia hazánk 3. legjelentősebb felvevőpiaca, illetve a 8. legfontosabb kereskedelmi partnerünk. A jelenlegi, feszültségekkel terhelt európai környezetben mindkét országnak az az elemi érdeke, hogy az együttműködésre koncentráljon, és ezzel is gyarapítsa az egyre ígéretesebben kibontakozó közös közép-európai fellépések sorát.

Mindazonáltal tudatában kell lenni annak is, hogy az erdélyi magyar politikai pártoknak és civil szervezeteknek is minden lehetőségük megvan arra, hogy kérdéseket tegyenek fel a román hatóságok felé, illetve jogorvoslatot követeljenek az erre hivatott fórumokon, ha úgy látják, hogy sérültek akár az emberi, akár a kisebbségi jogok. Ezt a lehetőséget különösen az a tény alapozza meg, hogy az RMDSZ kívülről támogatja a jelenlegi román kormányt. Románia az Európai Unió tagja, ahol a törvényeket, például az anyanyelvhasználatra vonatkozó jogszabályokat mindenkinek, még a hatóságoknak is illik betartani.

A romániai magyarság jogainak érvényesülésével, vagy azok esetleges hiányával kapcsolatos aggályoknak a magyar kormány mindenkor nyomatékosan hangot ad. Az erdélyi magyarság jogbiztonságával kapcsolatos problémákat, a jogsértéseket úgy a kétoldalú találkozókon, mint az európai uniós fórumokon felvetjük, hangsúlyozva a nemzetközi és európai normákon alapuló együttműködés fontosságát, a kettős mérce alkalmazásának elutasítását. Meggyőződésünk, hogy a két ország közötti együttműködés akkor vezethet eredményre, ha a számbeli kisebbségben élő magyar közösség nem másodrendű, hanem a többségi nemzettel egyenrangú állampolgárként a szülőföldjén boldogulva, az elődei kulturális nyelvi hagyatékát ápolva és fejlesztve magyarként élheti mindennapjait, tervezheti jövőjét a Kárpát-medencében.

Üdvözlettel:

Sajtó Főosztály/Press Department

Külgazdasági és Külügyminisztérium/Ministry of Foreign Affairs and Trade

H- 1027 Budapest, Bem rakpart 47.

Tel: +36 1 458 1826

E-mail: sajto@mfa.gov.hu; press@mfa.gov.hu

Web:      www.kormany.hu

Ennek nyomán az RMDSZ-nek tettük fel azt a kérdést, hogy miért nem tiltakoznak az ügyben.

Az RMDSZ semmilyen választ nem küldött.

Ezzel egy időben megkérdeztük az Európai Bizottság véleményét a budapesti képviseletük útján.

Az alábbiakban olvashatók a kérdések és a válaszok.

Mint látható, a kérdésben egyértelműen az áll, a bíróság „jogerősen” döntött a felirat leparancsolásáról.

Az Európai Bizottság erre azt válaszolta, hogy „folyamatban lévő bírósági ügyekhez az EB nem kíván érdemben hozzászólni.

Tisztelt Lovas István úr!

A brüsszeli kollégáktól azt a választ kaptuk kérdésére, hogy folyamatban lévő bírósági ügyekhez az Európa Bizottság nem kíván érdemben hozzászólni. Köszönjük megértését.

Üdv, Fridély Ágnes Agnes

FridelyPress and Media OfficerEuropean CommissionDirectorate-General for CommunicationRepresentation in Hungary1024 Budapest, Lövőház u. 35.Telephone: +36 1 209 9753Fax: +36 1 209 9759agnes.fridely@ec.europa.eu

—–Original Message—–From: COMM REP BUD MEDIA Sent: Monday, January 25, 2016 4:33 PMTo: ‘Lovas Istvan’

Cc: COMM REP BUD MEDIA; BUBENHEIMER Felix (COMM-BUDAPEST)

Subject: RE: Nyelvhasználati jog durva korlátozása Romániában

Tisztelt Lovas István úr!

Köszönjük érdeklődését. Kérdését továbbítjuk a brüsszeli kollégáinknak és válaszukig szíves türelmét kérjük.

Üdvözlettel, Fridély Ágnes Agnes

FridelyPress and Media Officer —–Original Message—–From: Lovas Istvan Sent: Monday, January 25, 2016 4:14 PMTo: COMM REP BUD MEDIA

Subject: Nyelvhasználati jog durva korlátozása Romániában

BUBENHEIMER Felixa sajtó és média részleg vezetője

FRIDELY Ágnes

sajtóreferens

Tisztelt Bubenheimer Úr/Fridely Ágnes,

A szekelyhon.ro hírportál január 22-i keltezéssel kiposztolt híradásaszerint (http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/madefalvan-is-eltavolithatjak-a-kozseghaza-feliratot)Csíkkozmás után Madélfalván is el kell távolítani a magyar községházafeliratot a helyi polgármesteri hivatalról, miután a marosvásárhelyitáblabíróság jogerősen a felirat levételét követelő felperes javáradöntött. Köztudomású, hogy az emberi jogok uniós megsértése esetén szinte nincsolyan brüsszeli bírálat, amely ne említené az “uniós alapértékeket”. 10 éves brüsszeli tudósítói munkám során olyan esetekben, amikorMagyarország határain túl élő magyarok jogainak súlyos megsértésére,illetve csorbítására kérdeztem, azt a választ kaptam, hogy az EU-nak/EB-nek/ e téren nincs hatásköre. Kérdésem az, hogy a fenti témában ugyanez a válasz arra a kérdésre,hogy az Európai Bizottság kíván-e bármilyen formában eljárni,illetőleg megnyilvánulni a fentebb említett romániai bírósági ítéletügyében. A témával állandó beszélgetőpartnereimmel az Echo TV Törésvonalak címűműsorában kívánunk foglalkozni. Technikai okok miatt kivételesen most pénteken két műsor felvételérekerül sor. Az e témával foglalkozó műsort a tévé február 6-án este 8órás kezdettel sugározza. Válaszukat előre is köszönöm.

Üdvözlettel: Lovas István

 

Megosztás: